atabánya fiatal város, a szemünk láttára születtek, változtak a közterei, elnevezései. A képviselő-testület a januári közgyűlésén döntött az Ifjúmunkás út átnevezéséről. A döntést két lakossági fórum is megelőzte, ezeken a legkülönbözőbb nevek hangzottak el: a Galla-patak úttól egészen a meghökkentő Felcsúti utca elnevezésig, de felmerült a Közmunkás, sőt, a Kárpátia utcanév is. Voltak néhányan, akik konkrét személy nevét, például dr. Lakat Károlyét vagy Herman Ottóét látták volna szívesen az utcanévtáblákon. A pillanatnyi fellángolással szemben természetesen győzött a józan ész: az egyszerűség kedvéért a KOMÉP egykori, „ifjú munkásoknak” fenntartott tömbjéről elnevezett utca az Ifjúság nevet kapta az új keresztségben.
A képviselők elmondták: igyekeztek igazodni a 2012. évi CLXVII. törvény előírásaihoz, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerekhez köthető utcanevek kapcsán három változat élt: vagy javasolta az utcanév cseréjét, vagy kötelezővé tette, némely esetben úgy foglalt állást, hogy maradhat. Az Ifjúmunkás út esetében javasolták a cserét, és mivel más településeken, például Pécsett is a csere mellett döntöttek, Tatabányán is megváltoztatták az elnevezést.
Hasonló névegyszerűsítésekre volt már példa a városban. Schmidt Csaba a közgyűlésen megemlítette, hogy hasonlóképpen rövidült meg Kertvárosban az Április 4-e utca (1959-1994) Április utcára. Kertvárosi a másik példa is: a hosszú Néphadsereg utca egyszerűen Hadsereg utca lett (1994), amit az ott élők is hamar megszoktak, elfogadtak.
Csak látszólag volt egyszerűbb az Óvárost átszelő Ságvári Endre út elnevezésének változása. Erről még decemberben döntöttek a képviselők. A jogszabály szerint "... közterület, illetve közintézmény nem viselheti
a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel ..., beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását."
A Ságvári úti épületbokrok miatt az eligazodást nehézzé tevő számozás az út szakaszonként különböző nevet kapott. Márciustól a Ságvári Endre utat a Népház utcáig Szent Borbála útnak hívják majd. A Ságvári út 4/1., 4/A., 4/B., 4/C., 4/E., és 4/F. számú épületekre Szabó Ignác, az egykori bányafőorvos neve kerül, a 46/A., 46/B., épületek közötti útszakaszt Magyary Zoltánról nevezték el.
Szende Lajos nevét kapják a 44/B., 44/A., 42., 40., 38., 36. számú épületek. A Napsugár utca lakói lesznek a 19-21., 24-27. számú épületekben élők. A Szent Flórián utcanév a 17/A.-17/D. és a 18/A. számú épületeket érinti. A Napsugár utca és a Szent Flórián utca közötti utat Ótelep utcának fogják hívni (Ságvári Endre út 18/B., 17/E., 17., 14., 7/C.), utalva a városrész korábbi elnevezésére. Solymos Mihály utcára változik a Ságvári Endre út 16., 13., és 7/B. számú épületeket érintő szakasz. Radnóti Miklósról kapja nevét a 15., 12., 7/A., 5/C., 5/B., és 3/B. számú épületek előtti út. Az 5/A., 3/A és az 1. számú házak Molnár János utca nevet viselik majd. A dolog csak első látásra bonyolult, de megkönnyíti a eligazodást mindenki számára is.
Óváros forgalmas útvonalának átnevezésének rendszerváltás óta többször nekirugaszkodtak a városatyák, ám az ott élők ellenállásán valamennyi
kezdeményezés kisiklott. Sikeres volt viszont az a próbálkozás, amikor a gyógyszertár és a Ságvári Endre mellszobra (Mészáros Mihály alkotása) körüli kis teresedés felújítását követően szorgalmazták az óvárosiak, hogy ezt nevezzék el Ságvári Endre térnek. Az akkori polgármester, Bencsik János azonban világossá tette: a rendszerváltás után mégsem nevezhetünk el közterületet a kommunista mozgalom vitatott alakjáról.
A rendszerváltás után megváltozott néhány jól ismert és forgalmas közterület neve is. A Fő teret például Felszabadulás térnek nevezték hivatalosan 1966 és 1991 között: először ilyen néven az ötvenes évektől emlegették a mocsaras, fűzfás területet, amikor elkezdték építeni Újvárost és a Skultéty János építész tervezte megyeházát. A rendszerváltás helyi mozzanatainak sorában az egyik első lépés volt a tér nevének megváltoztatása: mivel az akkori főépítész szerint kevés idő volt a lakossági fórumok megszervezésére, a gyors és semleges megoldás mellett döntöttek: Fő térnek nevezték el a teret, amely egészen az Árpád Hotelig és az informálisan Árpád térnek nevezett új főtérig tart.
A gyakorlatban egyre inkább terjedő és megszokottá váló név már sejteti a közeljövőt, amikor hivatalosan is Árpád vezérről nevezik el a megújult teret, ahol már felavatták a honfoglaló egész alakos szobrát, teljessé téve ezzel a Bánhidához köthető történelmi legenda (bánhidai csata) okán itt található, a hét vezérről elnevezett utcák sorát.
Nem lett sem Turulalja, sem Vértesalja az új város neve
A megyeháza előtti tér (a megyeháza parkolója) várhatóan új nevet kap: a tér régóta tervezett felújításával egyidőben Megyeháza térnek nevezhetik majd el a teret. A megyeháza előtt található Segesdi György alkotása (1972), a Szabadság lángja című térplasztika: korábban ezt is a Felszabadulás lángjának nevezték. Ez a szobor maradhatott, ám a parkoló felújítását követően feltehetően a skanzenbe, az ottani szoborparkba kerülhet a kerékpárút mellett található Tóth-Bucsoki István mellszobra (1972), Búza Barna alkotása.
Még egy tér névváltozása érdemel említést: a Béla király körtér 1965-1994 között a munkásmozgalom régi harcosa, Kilián György nevét viselte. A keresztségben – bár az utcanév-táblákon ez nem látszik, jó ha tudjuk – a tér IV. Béla nevét vette fel.
Ha már a neveknél tartunk, megemlítjük, hogy Tatabánya és négy elődtelepülés egyesítéséből 1947. október 10-én lett megyei város. Az újonnan alakult első képviselő-testület hosszasan vitatkozott az új város elnevezéséről: volt, aki a történelmi hagyományok miatt Bánhidát javasolta az egész konglomerátum nevéül, de elhangzott a Turulalja és a Vértesalja elnevezés is. De ismét győzött a józan megfontolás: a Tatai-szénmedence legnagyobb települése az itteni lendületes szénkitermelés okán kapta a Tatabánya nevet.