A magyarok négyötöde a megélhetési költségek emelkedése miatt aggódik leginkább, és főleg emiatt 41 százalékuk úgy látja, hogy a következő egy év során saját háztartása anyagi helyzete is tovább romlik. Megtakarítással csak a válaszadók egynegyede rendelkezik, de egyre jellemzőbb a megfontolt költekezés és az átgondolt hitelfelvétel – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyacégének hat országban, az ügyfelei körében végzett kutatásából.

A londoni tőzsdén jegyzett International Personal Finance, a Provident Pénzügyi Zrt. anyacége, hat országban közel 11 ezer ügyfelét kérdezte meg arról, hogyan látják saját kilátásaikat, pénzügyi helyzetüket, mennyire elégedettek háztartásuk életszínvonalával és általában milyen hitelszolgáltatásokat vesznek igénybe. A kutatás célja az volt, hogy megismerjék az ügyfelek számára fontos ügyeket, a hitelfelvétellel kapcsolatos véleményüket.

A 2012 őszén végzett reprezentatív felmérést a nemzetközi hírnévnek örvendő YouGov Intézet készítette el. Magyarországon a Provident Pénzügyi Zrt. 5168 ügyfele válaszolt a kutatási kérdésekre online, vagy telefonos megkeresés útján. Ez közel ugyanannyi, mint a kutatásban résztvevő 5 másik ország (Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Mexikó) válaszadói összesen, vagyis a magyar ügyfelek válaszadói aktivitása kiemelkedően magas volt.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kérdőívet kitöltők a környező országokban is a megélhetési költségek miatt aggódnak a leginkább, ugyanakkor ez az arány a felmérés szerint hazánkban volt a legmagasabb. Öt magyar válaszadóból minden negyedik tart a megélhetési költségek emelkedésétől, míg ez az arány a többi vizsgált országban átlagosan 68 százalék. Míg a régióban a megkérdezettek közel negyede tart a munkahely elvesztésétől, addig a magyar válaszadók csupán 4 százalékát foglalkoztatja leginkább ez a kérdés.

Elsősorban a megnövekedett megélhetési költségek miatt a magyarországi válaszadók 41 százaléka azt gondolja, hogy a közeljövőben rosszabb lesz a saját háztartása anyagi helyzete. Ugyanakkor közel negyedük ezzel éppen ellenkezőleg úgy véli, hogy kedvezőbben alakul majd a háztartása bevétele, elsősorban több munkaórára és új munkahely lehetőségére alapozva az optimizmust. E tekintetben szignifikáns különbség tapasztalható a válaszadók nemét tekintve: míg a férfiak 28 százaléka optimista az új munkalehetőségeket és a jövőt illetően, addig ez
csupán a nők 20 százalékáról mondható el.

A kutatás szerint csak minden negyedik magyar ügyfél rendelkezik megtakarítással, ugyanakkor a magyar válaszadók többségének teljes hitelösszege sem haladja meg a 400 ezer forintot (a lakáshitelek nem képezték a felmérés tárgyát). Az ügyfelek vélekedése szerint a hitelfelvétel regionális összevetésben is hazánkban vált a legnehezebbé; a válaszadók közel háromnegyede szerint nehezebb hitelhez jutni, mint néhány éve.

A hitelfelvétel és a költekezés tekintetében leginkább a megfontoltság jellemzi a magyarokat: a válaszadók 69 százaléka sokkal óvatosabban költ, mint eddig, ami kiugróan magas érték regionális összevetésben (Szlovákiában és Csehországban ez 30 százalék körül van, míg Lengyelországban és Romániában 40 % körül mozog). Tíz magyar közül kilenc valamivel, vagy sokkal óvatosabban költött az elmúlt évben. A válaszadók 83 százaléka nagyobb kiadásokat csak akkor vállal, ha az már végképp elkerülhetetlen.

Amennyiben a vészhelyzet (nem várt költés) mégis bekövetkezik, az IPF ügyfelek döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy számukra kölcsön felvétele nélkül nehéz lenne előteremteni a pénzt.Magyarországon a válaszadók csupán 4 százaléka vélte úgy, hogy valamilyen más forrásból,könnyen, hitelfelvétel nélkül pénzhez tudna jutni.