Az ENSZ mellett 2014-ben az EU alapjogi ügynökségének is elküldi gyerekeknek szóló adatvédelmi kiadványát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A Kulcs a net világához ugyanakkor csak segédanyag, a hivatal iskolai foglalkoztatásokkal is felhívja a figyelmet a virtuális világban rejtőző kockázatokra - melyek közül talán a legnagyobb az, hogy az internet mindent megőriz. A témában Péterfalvi Attila, a szervezet elnöke nyilatkozott rádiónknak.

Napjainkban a hatévesek 20 százaléka, a 7-10 éves korosztály közel fele, míg a 10-14 évesek több mint háromnegyede rendszeresen internetezik. A statisztikák jól mutatják, hogy a tudatos internet-használatra nem lehet elég korán felhívni a figyelmet. A Rádió Orient műsorában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta, „a kockázatok egy része megelőzhető, azonban akadnak olyan esetek, mint például a közösségi oldalak és a felhőszolgáltatások, amelyek komoly adatbiztonsági problémákat vetnek fel, hiszen ezen a területen még nem született érvényes jogszabály. A döntéshozó ennek ellenére folyamatosan napirenden tartja a kérdést, számos preventív projektet alakított ki, amely a biztonságos és etikus nethasználatot segíti.

Péterfalvi kiemelte, az internet tudatos használatát az adatvédelmi hatóság két kiadvánnyal segíti. A Kulcs a net világához könyv és munkafüzet, amit le is lehet tölteni, terjesztését pedig a Facebook támogatja: a kiadvány a gyermekek mellett a pedagógusoknak és a szülőknek is hasznos információkat tartogat, például a területen érintett hatóságok és jogvédő szervezetek elérhetőségét. „A külső és saját szakértőkkel készített ismeretterjesztő anyag jogászok, informatikusok és pszichiáterek tanulmányait és tanácsait is tartalmazza. Ezek követésével jobban elkerülhető a sérelem. Az adatvédelmi jellegű jogsértések esetén ugyanis hiába törlik a fényképeket az eljárás után, nem tudni, ki töltötte már le azt, mikor fog visszaélni vele” – a vendég kiemelte az új európai adatvédelmi reformcsomag sem tudja megelőzni ezeket az eseteket.

A személyes adattal való visszaélés mellett bűncselekményi tényállás lehet a magántitok kifürkészése, valamint a képmással és hangfelvétellel való visszaélés is – mindez azonban megelőzhető a biztonsági beállítások alapos áttanulmányozásával és alkalmazásával. „Nem szabad automatikusan átlépni az adatvédelmi beállításokon, hiszen ezzel magunk is korlátozhatunk bizonyos hozzáféréseket. Emellett fontos a szűrőprogramok telepítése – ezzel technikailag akadályozhatjuk meg a káros tartalmakhoz való hozzájutást”.

Péterfalvi ugyanakkor komoly gondként beszélt a felhőszolgáltatások kontrollálhatatlanságáról. „Az internet nem jogon kívüli terület, azonban a szabadság jelképeként jelent meg – így bármilyen tartalomszűrő szabályozást korlátozásként értelmeznének. Ennek ellenére fontos kiemelni, hogy a netes zaklatásnak és kiközösítésnek akár öngyilkosság is lehet a következménye.”

Az internet nem felejt című projekt keretében a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) valamint az adatvédelmi hatóság hívja fel a figyelmet az internetezés veszélyeire. A rendhagyó interaktív órákon drámapedagógiai módszerekkel, formális és informális keretek között zajlik a tájékoztatás. „A számítástechnika, osztályfőnöki és etika órákba is be kellene építeni ezeket az információkat” – Péterfalvi hozzátette, a gyerekek mellett a pedagógusok és a szülők tájékoztatása is kulcsfontosságú.

A NAIH állandó napirendi pontként kezeli a gyerekbarát internetezés ügyét – a témában zenés videoklipet szeretnének forgatni, továbbá nemzetközi téren terjeszteni a Kulcs-könyv angol változatát. „Az ENSZ 2014-es Gyermekek Éve mellett az Európai Unió alapjogi ügynökségének is prezentáljuk a gyakorlatokat tartalmazó kiadványt; a gyermekek védelme a jövőben is folyamatos kötelezettséget jelent számunkra” – szögezte le Péterfalvi Attila.