Továbbra is Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák és a vastagbélrák okozta elhalálozások száma európai összehasonlításban, s nem állunk sokkal jobban a többi daganatos betegség terén sem. A megbetegedések és a halálesetek nagy száma részben az egészségtelen életmódra, s a káros szenvedéllyel élők magas arányára vezethető vissza. Ugyanakkor a betegségek megelőzésével összefüggésben biztató, hogy az elmúlt években kimutathatóan egyre többen kezdtek rendszeresen lakossági szűrővizsgálatokra járni – hívják fel a figyelmet a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakértői a Rákellenes Világnap alkalmával.

A Nemzetközi Rákellenes Unió (Union for International Cancer Control, UICC) 2011-ben nyilvánította február 4-ét a rák világnapjának (World Cancer Day). Ezen a napon a szakemberek minden évben rendezvényekkel, kiadványokkal és sajtóanyagokkal igyekeznek tudatosítani az emberekben, hogy megfelelő életmóddal, odafigyeléssel, rendszeres szűrővizsgálatokkal a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető, illetve egyre több rákos beteg élete menthető meg.
Minderre Magyarországon különösen nagy szükség van, tekintve a rákos megbetegedések és a daganatos megbetegedések statisztikáit. Európai összevetésben a tüdőrák okozta elhalálozások aránya (százezer lakosra 93 halálozás) és a vastagbélrák okozta halálesetek aránya (százezer lakosra 57 halálozás) is Magyarországon a legmagasabb az Eurostat halálokokra vonatkozó legutóbbi felmérése szerint. A rosszindulatú daganatos betegségek mindegyik uniós tagállamban a vezető halálokok közé tartoznak: minden százezer lakosra átlagosan 267 ezzel összefüggő halálozás jut az EU-28-ban. Ezen belül Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Dániában, Szlovéniában, Lettországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban hunynak el a legtöbben rákban.
A rákbetegségek gyakorisága szoros összefüggést mutat az életvezetési szokásokkal is. Ezen a téren a magyarországi adatokból ugyancsak kedvezőtlen kép rajzolódik ki. A KSH által 2015-ben közzétett Európai lakossági egészségfelmérés szerint, bár a megkérdezettek többsége Magyarországon is tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, mégis a lakosság csaknem harmada (29 százalék) dohányzik, több mint huszada (5,4 százalék) pedig önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető. A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) napi 10 percet sem sportol, s a túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság több mint fele (54 százalék).
„A felmérések eredménye rámutat arra, hogy a hazai lakosság egészségtudatossága még mindig elmarad a kívánatostól. Pedig a káros szenvedélyek felhagyásával, rendszeres testmozgással, valamint a tudatos táplálkozással az egészségmegőrzés terén is érdemi előrelépést lehet elérni” – fogalmazott Lex Zsuzsanna, a speciális gyógyászati célra szánt, daganatos betegek számára készített tápszerek piacvezető hazai gyártói között jegyzett Culevit Kft. cégvezetője.
Biztató, hogy a különböző szűrőprogramok a lakosság egyre szélesebb rétegét érik el. Így az Európai lakossági egészségfelmérés adatai szerint, miközben 2009-ben a megkérdezett magyarországi nőknek az 51, 2014-ben már 60 százaléka vett részt mammográfiás vizsgálaton. Ezen belül a megkérdezettek 20 százaléka a felvételt megelőző egy évben, míg 24 százalékuk egy évnél régebben, de három éven belül vett részt a szűrővizsgálaton. Hasonló előrelépés tapasztalható a méhnyakrákszűrési célú citológiai vizsgálatoknál. Míg 2009-ben a nők 71 százaléka számolt be arról, hogy már vett részt szűrővizsgálaton, addig 2014-ben a pozitív választ adók aránya elérte a 84 százalékot. Közülük 33 százalék egy éven belül, további 26 százalékuk pedig három éven belül ment el a vizsgálatra.
„A megkérdezettek több mint négyötöde nyilatkozott úgy, hogy a genetikai és a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa, ha magunk is teszünk érte. A következő feladat azt elérni, hogy a felismerést tettek kövessék, s mind többen változtassanak szokásaikon, s váltsanak a korábbinál egészségtudatosabb életmódra” – tette hozzá a Culevit Kft. cégvezetője.