Magyarország jogtörténetének első, demokratikus körülmények között elfogadott polgári törvénykönyve lépett hatályba 2014. március 15-én. Az új magánjogi kódex szerint személyiségi jogi jogsértés esetén automatikusan jár a sérelemdíj, fokozódik a cégvezetők felelőssége, változnak a végrendelkezés formai követelményei, továbbá a fogyasztóvédelmi panaszokat a gyártónál is érvényesíthetjük – a Rádió Orient műsorában Répássy Róbert és Czepek Gábor mutatta be az állampolgárokat leginkább érintő változásokat.

A 2014. március 15-én életbe lépett új Ptk. normaanyaga 70 százalékban megfelel az 1959-es régi magánjogi kódexnek, mindössze 30 százaléknyi új jogszabályt tartalmaz. A kodifikációs munkálatok még a 20. században, 1998-ban kezdődtek, meg, végül a 21. század elején fejeződtek be. A jogszabály jelentősége, hogy a kódex Magyarország jogtörténetének első demokratikus körülmények között elfogadott polgári törvénykönyve. Az állampolgárok helyzetét nagyban megkönnyíti, hogy 2014-től egyetlen, egységes törvénykönyvben található meg az összes magánjogi szabály – emelte ki Czepek Gábor, igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár.

Jogsértés esetén automatikus a sérelem díj

A képmáshoz való jog kapcsán az új Ptk. rögzíti a bírói joggyakorlatban kikristályosodott szabályt: a felvételek készítéséhez beleegyezés, egyértelmű ráutaló magatartás szükséges. „A képmással való visszaélés eddig is tilos volt, azonban most szó szerint bekerült a kódexbe a hozzájárulás szükségessége” – emelte ki Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy a tömegfelvételek és a nyilvános közszereplések esetében továbbra sem kötelező a hozzájárulás..

A fotóknak általában vannak előzményei, a fotózott magatartásából adott esetben következtetni lehet a jogsértés esetleges megtörténtére. A bíróság ilyen eljárásokban részletes bizonyítási eljárás során szálazza végig az illusztráció elkészítésének körülményeit. A képmáshoz való jog megsértése miatt indított eljárások során a bíróságnak igen körültekintően kell vizsgálódnia – tették hozzá a szakértők.

A 2013-as kódex további újítása a sérelemdíj bevezetése. A sértettnek a jogsértés tényén kívül, nem kell bizonyítania az erkölcsi hátrányok elszenvedését, a személyiségi jogok megsértése esetén követelhető a sérelemdíj. „Nehéz bizonyítani a nem vagyoni hátrányt, így mindössze a jogsértés tényének megállapítása elégséges a sérelemdíjhoz. A nem vagyoni sérelem forintosítása a bírói gyakorlaton múlik” – emelte ki az államtitkár. Répássy Róbert szerint ezzel a megoldással egy életszerű szabály került az új Ptk.-ba.

Szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége

Az új Ptk.-ban szélesedik a vezető tisztségviselők felelőssége: az alkalmazásban lévők teljes vagyonukkal felelnek a harmadik fél felé történő, a vezető tisztségviselői jogviszonyukkal összefüggésben, szerződésen kívül okozott károk esetén. A jövőben az ügyvezetővel és a céggel szemben is lehet érvényesíteni a kárigényt, tehát a cégnek és a vezető tisztviselőknek is van felelőssége. Czepek Gábor kiemelte, a tagok felelőssége nem változott, csupán a vezető tisztségviselők harmadik féllel szembeni felelőssége került be új elemként.

Répássy Róbert kiemelte, a hétköznapi élettel kapcsolatos felelősségi szabályok nem változtak. A szigorodás a károsult hatékonyabb védelme érdekében történt. „Az ügyvezető mellé a cég felelősségét is odatettük” – mondta el az államtitkár. Czepek Gábor, helyettes államtitkár példaként említette, hogy adott esetben egy sajtótájékoztató során, vezetői tisztségviselői minőségben elkövetett személyiségi jogi jogsértés felelőssége a vezető tisztségviselőt a társasággal egyetemlegesen terheli az új szabályok alapján. Amennyiben a cselekmény büntetőjogi tényállást is megvalósít, a polgári jogi és a munkajogi felelősség mellett a jogsértő büntetőjogi következményekkel is számolhat.

Változnak a végrendelet formai követelményei

Czepek Gábor a végrendelkezésben bekövetkezett változásokra is rámutatott. Az új Ptk. értelmében közvégrendeletet már csak közjegyző előtt lehet letenni. Az írásbeli végrendeletek esetében nem szükséges feltétlenül feltüntetni a keltezés helyét, a más által írt és két tanú jelenlétében aláírt végrendeleteket pedig a Ptk. szerint minden lapján szignálni kell a végrendelkezőnek és a tanúknak is.

A gyártótól is követelhető kártérítés

Az uniós csatlakozást követően egyre hangsúlyosabban jelent meg a fogyasztóvédelem a magánjogban. Az új kódexben újdonság a termékszavatosság jogintézménye, a fogyasztók közvetlenül a gyártóhoz is fordulhatnak panaszaikkal. A termékszavatosság érvényesítése esetén a fogyasztó a termék kijavítását, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a termék kicserélését kérheti a termék gyártójától.

Az átmeneti időszakkal kapcsolatban Répássy Róbert kiemelte, sokáig az új és a régi Ptk. egymással párhuzamosan fog élni. A március 15-e után alapított jogokra az új kódexet, a régi szerződésekre azonban főszabály szerint továbbra is az 1959-es jogszabályt kell alkalmazni.