Hiába hosszabbították meg az árfolyamgátba való jelentkezés határidejét, a jogosultak továbbra sem tapossák egymást annak érdekében, hogy beléphessenek a konstrukcióba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a napokban tette közzé, hányan kérték ezt a fajta fizetéskönnyítő megoldást a bankoknál, és az adatok alapján január végéig az ügyfelek kevesebb mint 30 százaléka élt csak a lehetőséggel, állományarányosan pedig a hitelek nagyjából harmadát vitték be a védőernyő alá - írja a Világgazdaság.

Ezek az arányok jócskán elmaradnak attól, amit egy évvel ezelőtt akár a hitelintézetek, akár a politikusok vagy a hatóságok vártak. A konstrukciótól egyébként többféle okból kifolyólag ódzkodnak a devizahitelesek. Az UniCredit ügyfelei körében végzett felméréséből az derült ki, hogy azok a kliensek, akiknek nem jelent igazi gondot a törlesztés, inkább most csökkentik hónapról hónapra a tartozásukat, mint hogy elodázzák ezt a kérdést. Őket meg sem lehet szólítani az árfolyamgáttal. Vannak olyan ügyfelek, akik a tavalyi viszonylag kedvező devizaárfolyamok idején úgy döntöttek, inkább fizetik a magasabb részleteket, csak hogy minél gyorsabban letudhassák a hitelt, és olyanok is akadnak, akik bizonytalanok abban, mi lesz öt év múlva, ezért nem mernek belevágni az árfolyamgátba.

A K&H tapasztalatai szerint egyrészt azért utasítják el az ügyfelek az árfolyamrögzítést, mert nem értik a konstrukciót, másrészt nem bíznak abban, hogy hosszú távon előnyös lehet a számukra. Vannak olyanok is, akik azért nem kérik, mert a jelenleginél kedvezőbb konstrukcióra várnak. A CIB-nél is hasonlóak a tapasztalatok, az ügyfeleket elbizonytalanítja a konstrukció bonyolultsága, hogy az igénybe vétel esetén újabb hitelszerződést kell kötni.

Vannak azokban olyan hitelintézetek is, amelyeknél az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben éltek az ügyfelek a lehetőséggel. A Raiffeisennél és az Axánál például 60 százalék körül van már a rögzített árfolyamú törlesztést kérő kliensek aránya, sőt az állományt tekintve a Raiffeisennél már a hitelek több mint kétharmada bekerül a védőernyő alá.

A többi hitelintézetnél sem gondolják egyébként, hogy a következő két hétben, amíg még jelentkezni lehet a rendszerbe, megugrik majd az érdeklődők száma. Az FHB-nál például úgy gondolják, akinek fontos volt, hogy éreződjön a család költségvetésén ez a könnyítés, már tavaly igényelte a kedvezményt.

Az árfolyamgáttal egyébként racionálisan számolva rosszul nem nagyon lehet járni. A konstrukcióba belépő ügyfelek a svájci frank hitelük egy részét cserélik le forinthitelre azáltal, hogy a törlesztőrészletük egy része az úgynevezett gyűjtőszámlára kerül. A részletnek ebből a szeletéből a kamatot eleve elengedik, már ezzel is sokat nyerhet az ügyfél. Az árfolyamgátba eddig belépett kliensek január végéig 6 milliárd forintnyi kamat megfizetése alól mentesültek, vagyis fejenként átlagosan több mint 52 ezer forintot spóroltak. A gyűjtőszámlára került tőketartozás eközben a három havi buborral kamatozik a következő években, amelynek mértéke jelenleg 5,17 százalékos. Egy átlagos svájci frank alapú lakáshitel kamata viszont januárban a jegybank adatai szerint 6,36 százalékos volt, így konstrukcióba belépők gyakorlatilag egy alacsonyabb kamatozású forinthitelre válthatják át apránként a devizahitelük egy részét.