Hét falu törökök elől menekülő népe talált menedéket a legenda szerint a Szelim-barlangban. Ez a kora középkori legenda adta az ötletet a tábor szervezőinek, hogy a Szelim napi Regélő tábort évről évre megrendezzék. A hagyományőrzés fontos szempont a tábor életében, korhű ruhák, fegyverek és használati tárgyak találhatók mindkét a hazai és az "ellenség" táborában. Középkori falusi hangulat és kirakodó vásár várja a látogatókat. A tábori programok a hely természeti környezetének ismeretére alapulnak: vadászati ösvény, természetvédelmi ösvény, kőbe zárt élet tanösvénye várja a táborozókat. A korabeli játékok sem maradnak ki a programból. Idén ismét lesz "Fuss vagy rabigába jutsz" futóverseny, valamint báb és zenés előadások is.

A tábor programjai részletesen megtalálhatók:

http://www.infotatabanya.hu/program_olvas/permalink:szelim-napi-regelo-tortenelmi-jatszoter-2011-08-27/

A szervezésben Önök is részt vehetnek. Várják szponzorok jelentkezését. Készül egy kiadvány a rendezvénnyel kapcsolatban, ide hirdetők jelentkezését várják.

Információ:

Sturczné Borbás Tünde 30/527-5599
A. Pál Gabriella apalgabriella@gmail.com

Egy kis történelem:

Tatabánya már a paleolitikumtól lakott hely, területén mintegy 300 ezer ezelőtt megtalálhatóak voltak az emberi élet nyomai. A Gerecse-hegységben lévő Szelim-barlang az ősember szálláshelyéül szolgált. A kőkorszaki leleteket a Szelim-barlang, valamint a felsőgallai homokbánya őrizte meg. A képződmény 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet. Fokozottan védett természeti érték.

A legenda szerint Árpád seregei itt győzték le Szvatopluk morva fejedelem hadát: ennek emlékére állították 1907-ben a Turul-madarat, amely a világ legnagyobb madárszobra és Közép-Európa legnagyobb bronzszobra.

A barlanghoz több legenda is fűződik:
► Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.
► A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, I. Szelim oszmán szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.
► A következő – kevésbé ismert – verzió szerint egyik vértesi (talán a vitányi) várból a várnagy neje és gyermeke itt menedéket és vizet keresett, de a bennrejtőzött lakók elutasították. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt s bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták s mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején nagy lyukat ástak, míg a megbolygatott boltozat lezuhant, maga alá temetve a menekülőket és két helyen kidöntve a barlang oldalfalait. Azt is regélik, hogy itt rejtette el Szelim szultán kincseit s azokat mérges leheletű sárkány őrzi.