Az 1950-es évek elejéig nem volt vele különösebb baj, mert az addig használt rádióadások hullámai egyszerűen áthaladnak a szervezetünkön, semmi bajt nem okoznak.
Aztán egyre jobban elterjedt a radarok, az URH-sávok alkalmazása (adóvevők, rádió, TV-adások), egyre szaporodtak az elektromosan működtetett háztartási gépek és nemsokára megérkeztek a mikrohullámú sütők, a mobiltelefonok. Közben elszaporodtak a lakásainkban az ártalmatlannak gondolt halogén és LED-es fénytestek, és egy sor olyan eszköz, mely ún. kapcsoló üzemű tápegységtől kap energiát.
Ha a szabadban vagyunk, a testünk elektromos rendszereivel folyamatosan interferálnak a mobilszolgáltatók sugárzásai, a TV és rádióadók, a Wi-Fi jelek és egyebek.
A lakásainkban pedig az elektromos készülékeink által a hálózati áram 50 Hz-es frekvenciáját szennyező hullámokat szórják be a falakban haladó drótok, mint megannyi antenna. Mivel ezekre a hullámokra nincs érzékszervünk, hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy nem is léteznek. Pedig nagyon is.
Ha a már említett 50-es éveket tekintjük elektroszmog szempontjából a civilizáció hajnalának, akkor onnét számítva 2000-re az elektroszmog mértéke megezerszereződött.
De a kétezres évek eleje a mobilhasználat általános elterjedésének az időszaka, a telefonjaink egyre többet tudnak és egyre nagyobb térerő kell az új szolgáltatásokhoz. Ezzel egyidejűleg terjedni kezdett a drót nélküli kommunikáció az internet alkalmazásánál is, így2000 és 2010 között történt egy újabb EZERSZEREZŐDÉS az elektroszmog tekintetében, vagyis az ötvenes évekhez viszonyítva ma egymilliószoros a szervezetünk terhelése.

ÉS A NÖVEKVŐ TENDENCIA TÖRETLEN.

Ha bárkinek olyan érzése van, hogy ez vaklárma, ajánlom, hogy üsse be a neten a keresőbe a „dirty electricity” kifejezést és meg fog lepődni. A témának nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar származású szaktekintélyei is vannak.

Humán vonatkozású kísérleti eredmények alig találhatók, mostanáig egyedül bizonyos fajta gyermekkori leukémiák hátterében igazolódott a magas feszültségű távvezetékek által generált elektroszmog oki szerepe.
Ám a védett állatfajok viselkedését tanulmányozó tudósok az alábbi megállapításokat tették:
Mobilhálózatok antennáinak 200 m-es körzetében fészkelő gólyapárok „szokványos” 2% alatti meddőségi aránya 40% fölé emelkedik.
A méhek viselkedése hasonló környezetben ijesztően megváltozik, sokkal agresszívebbé válnak, és a család működése rendezettről kaotikussá válik.
Orangutánok 24 órás napi ciklusa megváltozik, alvászavartól szenvednek, depressziósak lesznek.
Még szerencse, hogy a meddőség, a viselkedészavar, alvási probléma és depresszió nem érint minket, embereket. Vagy mégis? Csak nem vizsgáljuk az okozati összefüggéseket?

A folytatást a bejegyzés következő részében olvashatják.

Jó egészséget kívánva:
Dr. Czinege László orvos-természetgyógyász
Mobil: 06 30906-9114

Honlap: ITT