A kiállítás a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület dokumentumanyagát, egy magángyűjtő tulajdonában lévő korabeli, eredeti levelező- és képeslap összeállítást és Környén fellelt tárgyi emlékeket tár a látogató elé.
A kiállítás pénteki megnyitója előtt az emlékezők koszorút helyeznek el a Római Katolikus Templomban az 1921. augusztus 1-jén, a környei áldozatok tiszteletére készíttetett emléktábláknál. 1914 és 1918 között 39 környei szenvedett hősi halált, köztük legfiatalabbként Eichhart Jakab és Muschitz György, akik 18 esztendős korukban vesztették életüket a harctéren, de a legidősebb áldozat, Encz József is 41 éves volt.
Az igazak emlékezete áldott – kezdte a hősökről való megemlékezését a templomban Szemeti Ferenc. A tábori lelkész az I. világháború legfontosabb mozzanatait, eseményeit idézte fel: a szarajevói merényletet 1914 nyaráról, amikor egy szerb nacionalista diák lelőtte az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét. 1914. augusztus 4-én kitört az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. november 6-án letette a fegyvert, a németek november 11-én kapituláltak, ezzel véget ért a háború. Pusztítását jelzi, hogy a katonai és civil elesettek száma majdnem elérte a húszmilliót, míg a sebesülteké meghaladta azt. Visszaemlékezését így zárta: mindent meg kell tennünk azért, hogy unokáink egy olyan világban nőjenek fel, amelyben érvényes lesz és megvalósul, én hiszem, hogy megvalósul Isten igéje, hogy a jövő a béke emberéé.
Bedy Sándor plébános, akinek nagyapját az I. világháborúból hét évre orosz fogságba hurcolták, azért fohászkodott, hogy a világon béke legyen, felváltsa a gyűlöletet a szeretet, a bizalmatlanságot a megértés, a közönyösséget az összefogás.
A koszorúzást követően a Művelődési Házban Horváth Gábor, a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület elnöke „Szarajevótól Trianonig katonaszemmel” című előadásával ajánlotta a tárlatot az érdeklődők figyelmébe. A korabeli fotók, térképek, hadi események vetítésétől még érzékletesebbé váló előadás során nemcsak az első világégéshez vezető út okaira és következményeire világított rá, de szólt a Monarchia haderejének felépítéséről, valamint arról is, hogy mekkora szerepe volt a franciáknak, az USA-nak, valamint a Tanácsköztársaság politikusainak abban, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták.
A Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület dokumentumanyagából, katonai öltözékekből, felszerelésekből és a korabeli, eredeti levelező- és képeslapokból készült összeállítást a Művelődési Házban három környei felajánló tárgyi emlékei is bővítik. Mosoni Emánuel és felesége hagyatékából Sinkovits Katalin ajánlott fel dokumentumokat, Erdei Józsefné nagyapja, Vitéz Erdei Ferenc tűzmester katonaportréját, Lieser János szintén nagyapja, Baumgartner János katonaképét bocsátotta rendelkezésre. A kiállítás március 20-áig várja a látogatókat.