Először 2007-ben merült fel a Mancs-film ötlete, ám a megvalósításig jó pár évnek el kellett telnie. A végeredmény egy olyan családi mozi lett, amely ugyan a magyar mentőkutyák előtt tiszteleg, mégsem a híres eb történetét mutatja be, ezzel nagy port kavarva. A Rádió Orient műsorában a film kulisszatitkaiba Szy Katalin forgatókönyvíró és Halász Árpád állatkoordinátor, a Gödöllői Kutyasport Központ vezetője avatta be a hallgatókat.

Országszerte január 29-étől vetítik a mozik a Mancsot, amely ellen a kutya valódi gazdája, Lehóczki László több fórumon is tiltakozik azt kifogásolva, hogy a történet fikció, mégis a Mancs címet viseli.
'Egyáltalán nem számítottunk a negatív felhangra, teljesen méltánytalannak érezzük' - mondta Szy Katalin. Hozzátette, kezdetben egy valósághű történetet akartak vászonra vinni, ám később a rendező mégis a fiktív, családi film mellett döntött, de mindenképpen tisztelgésnek szánta a világhírű, hős állat és a hasonló sorsú magyar mentőkutyák előtt.

Minden egyéb híresztelés ellenére a forgatókönyvíró elárulta, természetesen végig szakmai felügyelet alatt dolgoztak,és a könnyed, hiánypótló műfajba azért fontos léleképítő elemeket is rejtettek. A produkcióban helyet kapott számtalan animáció a gyermekek világát, - ahol a valóság gyakran egybeszövődik a fantáziával - mutatja be. Igor Lazin humoros rajzai segítségével pedig a filmben azt is láthatjuk, mi jár Mancs fejében - tette hozzá.

A történet többszörös keretet is kapott, kezdve a mese kerettel, de a kutya és gazda egymásra találása is többszörös keretet biztosít, fizikai és lelki vonalon is - mutatott rá a film szerkezetére a forgatókönyvíró. A szereplők válogatásánál fontos szempont volt, hogy állatbarát színészekkel dolgozzanak, a stúdiómunka mellett pedig Dunabogdány határában és Etyeken is zajlottak forgatások.

A négylábú főszereplők képzéséért Halász Árpád állatkoordinátor, a Gödöllői Kutyasport Központ vezetője felelt, aki bevallotta, hogy már szinte az első pillanattól kezdve tudott a film terveiről, és bízott benne, hogy őt fogják felkérni a feladatra. Elmondta, a magyar mentőkutyákat nemzetközileg is nagy elismerés övezi, ami első sorban a jó szakembereknek köszönhető, a moziban pedig ugyan fiktív jeleneteket láthat a néző, mégis sok, a valósággal egybecsengő sztorit is fel lehet fedezni.

'Nagyon jó volt Pejó Róberttel együtt dolgozni, kreatív, ő az a rendező, aki gondolkodik a kutya fejével' - idézi vissza a közös munka kezdeteit az állatkoordinátor. Hozzátette, a forgatókönyvet a rendezővel együtt többször is átbeszélték, a jeleneteket nem átírták, inkább még hozzátettek néhányat. A filmben szereplő állatok kiképzőinek az volt a legfőbb feladata, hogy a kutyák viselkedése természetesnek tűnjön a vásznon. Azt már szintén az elejétől tudta Halász, hogy Alex és Ropi lesznek a legalkalmasabbak a szerepre, s elmondta, hogy amíg előbbi eb tipikusan a finom mozgásokra képes, okos, megfontolt jellem, addig utóbbi egy ösztönösebb, energikusabb állat, külsőleg viszont olyan egyformák, hogy sokszor még gazdájuk sem tudja megkülönböztetni őket. 'A kutyáknak jól szocializáltaknak, motiváltaknak, jó idegrendszerűeknek kell lenniük, hogy bírják a gazdaváltásokat és a több hetes, hónapos közös munkát a stábbal' - mutatott rá a színészkutyák tulajdonságaira a tréner.

A szakember kifejtette, manapság a megfelelő motiváció mellett - ami maga a jutalomfalat - már gyorsan tanulnak a kölyökkutyák, a kis Mancsot alakító 10 hetes Turbó és Dízel szereplők rövid idő alatt rengeteg dolgot elsajátítottak; többek közt megtanultak vezényszóra fejet lehajtani, kaparni,és ami a legnagyobb kihívás, érzelmeket kifejezni.

Halász Árpád szeret más, olyan zárt genetikai kódokkal született állatokkal is foglalkozni, mint például a hangyák vagy a legyek. Ezeknél a külső hatásokkal - fénnyel, hővel, talaj dőlésszögével - tudunk leginkább operálni, míg a tanítható állatoknál a motiváció - jutalomfalat, de lehet simogatás is - a legfontosabb tényező - árulta el a koordinátor.