Emelte ki Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Köznevelés az iskolában projektjének zárókonferenciáján. A tízmilliárd forintnyi európai uniós forrásból finanszírozott oktatásfejlesztési program több mint kétszázezer diákot, tanárt és szülőt ért el az elmúlt majdnem másfél tanévben.
Az elmúlt évek egyik legsokoldalúbb oktatásfejlesztési programját valósította meg 2014-től kezdve az állami iskolákat fenntartó KLIK. A TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 jelű, Köznevelés az iskolában című projekt összesen tízmilliárd forintnyi európai uniós forrás felhasználásával az ország valamennyi tankerületének több száz iskolájába jutott el. Az egyes modulok a tanároknak szakmai segítséget, a gyerekeknek pedig életre szóló élményeket jelentettek.
Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára beszédében a KLIK-nek, mint tudásbázisnak a szerepét hangsúlyozta. „Az intézményfenntartónál az állami iskolarendszerről összpontosuló tudásmennyiség elősegítette a források célzott felhasználását. Így segíthettünk azoknak az intézményeknek, amelyek a korábbi években nem vettek részt fejlesztési projektekben és ki tudtuk választani azokat az iskolákat is, amelyek példamutatóan kezdeményezőek és innovatívak, hogy tudásukat közkinccsé tegyük Emellett kulcsfontosságú volt, hogy a programokba bevont szülőknek egy másik keresztmetszetet tudtuk mutatni az iskoláról. A gyermekeink szinte több időt töltenek a pedagógusokkal, mint a szüleikkel, ezért utóbbiakat nyilvánvalóan kiemelten érdeklik mindazok a dolgok, amik az intézmények falai között történnek és amelyeket most megismerhettek”.
„Egy gyönyörű projektidőszak végére érünk, amelyben összesen 42 milliárd forint forrást használhatott fel a KLIK, ennek közel negyedét a Köznevelés az iskolában program keretében” – adott tágabb kitekintést összegezésében Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. „Jelenleg egy átmeneti korszakot élünk. Nagyon sikeres projekteket zárunk, amelyek az állami iskolák több százezer diákját megmozgatták, ezzel párhuzamosan pedig készítjük elő az új európai uniós költségvetési ciklus terveit. Az eddigi tapasztalataink kiaknázásával még sikeresebb programokra számítok, amelyek többsége a fenntartásra leginkább jellemző infrastrukturális fejlesztésekről fog szólni – vetítette előre a közeljövőt az elnök.
A Köznevelés az iskolában projekt kulcseseményeit taglalva Kajdi Ákos, a KLIK Pályázatkezelő Főosztályának főosztályvezetője három pillérről beszélt „Egyrészt kézzelfogható segítséget kaptak a leghátrányosabb helyzetű térségek iskolái, amelyeket objektív paraméterek alapján, rászorultsági alapon választottak ki. Másrészt megteremtődött az iskolák birtokában lévő szakmai-módszertani tudásvagyon kiaknázásának és megosztásának lehetősége, aminek révén az egyes iskolák sikeres módszereihez a többi intézmény is hozzáférhetett. Harmadrészt pedig a fenntartói háttér is fejlődött, rugalmasabb működést és kevesebb adminisztrációs terhet eredményezve.”
A projekt leglátványosabb elemei a több száz iskolát megmozgató modulok voltak. A módszertani innováció keretében például 299 ún. mentoráló intézményt választottak ki, amelyek olyan kipróbált és bevált pedagógiai módszereket alkalmaztak, amelyeket más iskolák is sikerrel építhettek be a napi gyakorlatukba. Ezeket nyilvános tanórákon és szakmai műhelymunkákon mutatták be az érdeklődő kollégáknak. Közel hatvanezer pedagógus vett részt ezeken a sajátos önképzőkörökön és összesen 378 olyan iskola volt, amely a mentoráló intézmények szakmai támogatásával át is vett egy vagy több mintaértékű modellt.
Közel kétszázezer diáknak, tanárnak és szüleiknek jelentettek életre szóló élményt a partnerség és hálózatosodás modul eseményei. A tavalyi tanévben több száz különféle közösségi eseményt szerveztek, köztük néhány egészen nagyszabásút: a fővárosi bazilika előtti téren például hétszáz gyerek táncos flashmobját láthatták az arra járók. De nem csak Budapesten voltak események: az ország minden tankerületében kirándulások, sport és kulturális programok, családi napok és flashmobok sorára került sor. Ezek ráadásul fontos üzeneteket is közvetítettek sokszor játékos formában. Olyan aktuális és sokakat érintő problémák megelőzését célozták, mint a kábítószer-fogyasztás, a túlzásba vitt internethasználat vagy éppen a közösségi aktivitás hiánya.
A projekt harmadik része a leghátrányosabb helyzetű térségek oktatásügyének segítésére fókuszált. Az intézményi fejlesztés modul pályázatán előbb kísérleti jelleggel néhány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, majd további térségekből összesen 171 iskolát választottak ki. Ezekben a helyi pedagógusok a szakmai mentorok támogatásával fejlesztő csoportokat alakítottak ki, amelyek felmérték azokat a területeket, ahol a leginkább szükség van előrelépésre. A modul pedig az oktató-nevelő munkát támogató eszközökkel, valamint különféle utazó szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológusok, pedagógiai asszisztensek stb.) révén szaktanácsadással segítette a tantestületet. A megtartott fejlesztő foglalkozások segítették a lemaradás által fenyegetett diákok felzárkózását, hogy ők is versenyképes tudás birtokában fejezhessék be az iskolát.
A fejlesztések további elemei a KLIK szervezetét és informatikai hátterét érintették. Felállt a több mint 2201 köznevelési intézmény működését összehangoló rendszer, amely HR, tanügyi, beszerzési és vagyongazdálkodási részegységekkel is rendelkezik. Ezek együttesen hatékonyabb munkaszervezést és takarékosabb, átláthatóbb gazdálkodást tesznek lehetővé. A rendszert kiegészítő intranet pedig belső kommunikációs és vezetői tájékoztatási csatornaként a KLIK központ és a tankerületek közötti információáramlást gyorsítja fel.