Mostanában több olyan állampolgári megkeresés is érkezett az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályára és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottságához, amelyben az érdeklődők a gyermekbiztonsági rendszerekkel, köztük az ülésmagasítókkal kapcsolatosan szeretnének információt.

A megkeresések arra mutatnak rá, hogy sokan nincsenek tisztában a passzív biztonsági eszközök, és azokon belül is a gyermekbiztonsági rendszerekhez tartozó ülésmagasító használatával. Ezért ebben a cikkben kiemelten az ülésmagasítót érintő szabályozást mutatjuk be, a hatályos KRESZ előírások alapján, a joghelyek megjelölésével.

De először tekintsük át a hatályos szabályozást:

A gyermekbiztonsági rendszer gépkocsiban történő elhelyezés feltételeiről a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 48. §-a tartalmaz előírásokat.

A 48. § (7) bekezdés alapján „A gépkocsiban vagy a mopedautóban - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a
gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.”

A KRESZ 48. § (8) bekezdés a) pontja alapján a gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni „ha a gyermekbiztonsági rendszer
beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható)”.

A KRESZ 1. számú függelék „II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak” rész wb) alpontja szerint „nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnőttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez”.

A KRESZ 1. számú függelék III. részének j) pontja tartalmazza a gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolását, a benne elhelyezhető gyermek testsúlya szerint:

„j/a) 0. csoport: 10 kg testsúly alatt,

j/b) 0+. csoport: 13 kg testsúly alatt,

j/c) I. csoport: 9-18 kg testsúlyig,

j/d) II. csoport: 15-25 kg testsúlyig,

j/e) III. csoport: 22-36 kg testsúlyig.”

Ha az ülésmagasító megfelel az előírásoknak, akkor az „nem integrált
gyermekbiztonsági rendszernek” minősül, a II. és III. tömegcsoportba tartozó gyermek szállítható a gépkocsiban az előírásoknak megfelelő ülésmagasítót használva (ENSZ-EGB 44. számú előírása).

Az Európai Unióban jelenleg két szabályozás van érvényben párhuzamosan
a gyermekbiztonsági rendszerek jóváhagyására, ami annyit jelent, hogy az
R44 vagy az R129 számú ENSZ-EGB előírás követelményeinek megfelelő
gyermekülésekkel is találkozhat a boltokban. A jóváhagyott gyermekbiztonsági rendszer címkéjén szerepel a jóváhagyási szám, amely tartalmazza az ENSZ-EGB előírás számát, a módosítássorozat számát és a sorozatszámot. Megtalálható egy körben lévő nagy "E" betű is, mellette pedig egy szám, ami arra az országra utal, ahol a jóváhagyást kiadták. A megfelelő kiválasztást segítő adatokat is fel kell tüntetni ezen a címkén, ezek eltérnek a két előírás tekintetében.