Városlista
2024. november 4, hétfő - Károly

Hírek

2011. December 01. 07:19, csütörtök | Külföld
Forrás: OrientPress

Válságövezet: három részre szakad Európa?

Válságövezet: három részre szakad Európa?

Összeomlik az euróövezet, lázadáshullám söpör végig Európán, a térség évekre mély recesszióba kerül – vagy nem.

Naponta új, ellentmondásos hírek érkeznek az eurózóna jövőjével kapcsolatban. Az OrientPress Hírügynökség közgazdászokat kérdezett arról, mi várható, ha marad és mi történhet, ha megszűnik az uniós deviza.

Soha nem mondd, hogy soha?
Az eurózóna várható összeomlásáról először a Finencial Times adott hírt: mint arról hírügynökségünk is beszámolt, a pénzügyi lap szerint a brit külügyminisztérium már válságterveket készít az euró megszűnése utáni időszakra, az euróövezetben élő brit állampolgárokat pedig felkészítenék vagyonuk átmenekítésére és a feltételezett helyi lázadásokra, tüntetésekre is. A Financial Times cikke nem sokkal a Welt am Sonntag már arról tudósított, hogy Angela Merkel német kancellár Nicolas Sarkozy francia államfővel karöltve egy uniós elitklubot hozna létre – az úgynevezett Stabilitási Egyezményt, amihez csak olyan államok csatlakozhatnak, amelyek képesek egy szigorúbb költségvetési rend betartására. Szintén német lapértesülés, hogy a vezető, AAA-besorolású, euróövezeti tagállamok közös eurókötvényt adnának ki, arra az esetre, ha szigorúbb büdzsészabályozást nem sikerülne keresztülverni az uniós szerződéseken. A bejelentéseket később Merkel kormánya cáfolta, a kancellárnő pedig egyenesen úgy fogalmazott: „soha nem fog bekövetkezni” az euróövezet felbomlása. A válságterveket készítő bankok ugyanakkor más véleményen vannak, Olie Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa szerint pedig mindössze tíz nap maradt az európai krízis kezelésére.

Három darabban
,,Jósnak kellene lennem, hogy megmondjam, mi is lesz majd az euró sorsa' - utalt a helyzet kiszámíthatatlanságára kérdésünkre Csath Magdolna közgazdász. Jelenleg szerinte az olasz gazdaság elhúzódó krízise veszélyezteti leginkább a közös pénznemet; az olasz kormány ugyan igyekszik megszorításokkal úrrá lenni a helyzeten, azonban ez mintha nem győzné meg a befektetőket. A megoldás a németek kezében van - megmenthetnék az eurót, ám ők nehézkesen, vonakodva döntenek az ügyben, erről tanúskodnak az ellentmondásos gazdasági hírek is - mutat rá Csath. Angela Merkel nehéz helyzetben van, hiszen a nemzetközi pénzpiac gyors és határozott segítséget vár tőle - a német társadalom azonban egyre kevésbé nézi jó szemmel, hogy a görögöket, portugálokat és most már az olaszokat is az ő adójukból tartsák a felszínen.

A válságkezelés kétarcú folyamat: bár az unió országainak, s főként Németországnak nagy terhet jelent a csődhelyzetek kontrollálása, a megszorítások ösztökélésével és a helyi privatizációval jelentős beruházáshoz, piachoz jutnak Görögországban. Ez rövid távon hasznot is jelent, ám minél több megszorításra kényszerül egy kormány, az annál jobban hátraveti gazdasági fejlődését - és fokozza a társadalmi elégedetlenséget. A segélycsomagokon tengődő államok így ördögi körbe kerülnek, aminek előbb vagy utóbb tényleges összeomlás lesz a vége. Csath szerint a mostani értékválság egyértelműen levezethető a globális alapokra helyezett kereskedelemből: a közös piac és deviza optimális esetben közös fejlődést is eredményez, de elég egy tagállam ,,megbetegedése' ahhoz, hogy végigfertőzze az egész euróövezetet.

A közgazdász nem tartja kizártnak a feltételezett szuperuniót, vagyis a Németország és Franciaország együttműködésén alapuló új gazdasági szövetséget sem - bár, mint rámutat, ez nem annyira a német és francia gazdaság közös érdekeiről, mint inkább Merkel és Sarkozy speciális munkakapcsolatáról szólna. ,,Nem véletlen, hogy altatják az erről szóló híreket, egyelőre azt sem tudni, hogy a francia és német közvélemény hogyan fogadná ezt a szoros együttműködést' -kommentálta a sajtóértesüléseket Csath Magdolna. Mint hozzátette, az is megtörténhet, hogy létrejön az elitklub az Unión belül: ebben az esetben viszont nem két, hanem három részre szakadhat gazdasági értelemben Európa; lesz 6-7 ország, ahol megmarad az euró, máshonnan pedig kivezetik. A harmadik egységet az Unión belüli, de nem eurozóna tag országok jelenthetik, amelyek közös deviza híján eléggé a perifériára szorulnának. - hangsúlyozta a nyilatkozó.

Csath Magdolna szerint Magyarországot ugyanakkor nem viselné meg annyira gazdaságilag az euró bukása, mint azt most sokan feltételezik: ,,Az országunkban működő, külföldre exportáló nagy cégeknek, mind például az autógyáraknak ez nagyobb gond lenne, mint a csupán hazai piacra termelő magyar cégeknek. Az importot nem nagyon érintené, bár annak csökkenése szintén hasznos lenne főleg az élelmiszeripari termékek esetén. A magyar gazdák ugyanis képesek lennék ellátni a hazai felvevőpiacot; eddig nehezen adhatták el itthon terményeiket az olcsóbb külföldi áruk miatt, a nemzetközi piac megrendülése tehát még esélyt is adna nekik. Kellő felkészüléssel, a gazdák támogatásával erősödhetne a magyar gazdaság. Igaz ez a hazai KKV-kre is, amelyek esetleg több lehetőséghez juthatnának. A dolog lényege, hogy kellene egy jó forgatókönyv az esetleges komolyabb euroválság esetére, amely a hazai gazdaság erősítésével húzná ki az országot a veszélyhelyzetből. Azaz van túlélési lehetőség, ha fel vagyunk kellőképpen készülve. Lehet, hogy vannak is ilyen forgatókönyvek valamelyik kormányzati fiókban' - jegyezte meg Csath.

A németek kitartanak
Az euró jövőjéről Gimes Gergely, a Political Capital gazdasági szakértője is nyilatkozott szerkesztőségünknek: álláspontja szerint a valutaövezet felbomlását korai lenne kijelenteni hiszen a zóna két legnagyobb tagállama Németország és Franciaország továbbra is elkötelezettnek tűnik a deviza megmentésében, így „Ugyanakkor az adósságválság terjedésével folyamatosan növekszik annak az esélye, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem lesz menthető” -vélte Gimes. Megoldásként a közgazdász reális lehetőségnek tartja az uniós elitklub szigorú költségvetési politikáját , ami hiteles válasz lehet a befektetők számára is. Ez persze tovább mélyíti az országok közötti gazdasági szakadékot: bár hivatalosan soha nem lesz kétsebességű Európa, a válság már most rosszabbul érinti a periféria-országokat, így vélhetően az eddig is meglévő különbségek csak tovább fognak erősödni.

Gimest a görög helyzetről is kérdeztük – meddig lesz érdeke az uniónak az görög gazdaság szinten tartása: „Görögország esetében már sokkal inkább az a kérdés, hogy a csőd kontrollált vagy kontrollálatlan lesz. Az eurózóna vezetői célja egyértelműen utóbbi lehetőség elkerülése, mivel az mind Németország, mind Franciaország bankrendszerét súlyosan érintené, hiszen jelentős részben ezek az intézmények finanszírozták az elmúlt években a görög államadósságot” – mondta el a közgazdász.

Az euró jövőjéről Gimes úgy fogalmazott: csak akkor szűnik meg, ha az adósságválság terjedése kontrollálhatatlanná válik. Ez nyilván tovább növelné a piacokon már meglévő pánikot, és még inkább megnehezítené a magyar adósság finanszírozását. A német gazdaságon szintén sok múlik: jelenleg a parlamenti pártok közel egységesen támogatják Angela Merkelt az eurózóna megmentésében, így nem elsősorban személyesen a jelenleg kancellártól, hanem a német álláspont tartósságától függhet a közös valuta jövője, tette hozzá a Political Capital szakértője.

Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 03. 08:36, vasárnap | Külföld

Ukrajnai háború - Észak-koreai külügyminiszter: Phenjan a győzelem napjáig segíteni fogja Moszkvát

Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban - jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.

2024. November 03. 08:33, vasárnap | Külföld

Vizsgálat indult az újvidéki vasútállomáson történt baleset ügyében

Vizsgálat indult Szerbiában az újvidéki vasútállomáson történt pénteki baleset ügyében, amelynek során tizennégy ember vesztette életét és több mint harmincan megsérültek.

2024. November 03. 08:29, vasárnap | Külföld

További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valenciába az áradások utáni segítséghez

További tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek az özönvízszerű esőzések következtében kialakult, eddig 214 emberéletet követelő áradások utáni segítőmunkában