Városlista
2024. december 23, hétfő - Viktória

Hírek

2016. Szeptember 18. 00:00, vasárnap | Helyi

Vigyázat, szarvas veszély!

Vigyázat, szarvas veszély!

Szeptemberben és októberben különösen nagy a legnagyobb testű hazai
erdei vadak, a szarvasok elütésének veszélye.

Köztudott, hogy hazánkban népes szarvas populáció él és a szarvas
állomány minősége is kiváló. A szarvasok sajátossága, hogy nem
csak az erőkben élnek és mozognak, hanem időnként a közúton haladók
útját is keresztezik, amely komoly baleseti kockázatot jelenthet.
Nem véletlen, hogy rendkívül sok helyen figyelmezteti a közutakon
közlekedőket „Vadveszély” jelzőtábla.

Ősszel különösen nagy a szarvasok elütésének veszélye. Ez abból adódik,
hogy szeptembertől november közepéig tart a „szarvasok násza” a
szaknyelven barcogásnak nevezett üzekedési időszak. Ilyenkor
szarvasokkal lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk. A
bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, alapvető
óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az
úttestre. A veszélyt tovább fokozza, hogy a szarvasok többsége
családi kötelékben, vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a
valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az
utakon.

A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek, hiszen ilyenkor
általában nem csak a vadállat sérül meg, hanem a baleset a
közlekedőkre, a járművezetőkre és utasaikra nézve is komoly
veszélyekkel járhat. Évente többször hallhatunk olyan vadelütésekről,
melyek személyi sérüléssel, vagy ritkábban emberi tragédiával végződnek.
Ennek oka egyrészt, hogy az elütött vad a szélvédőt áttörve nagy erővel
a gépjármű utasterébe csapódik, míg más esetekben a balesetet elkerülni
szándékozó autós félre rántja a kormányt, s lehalad az úttestről, vagy
összeütközik a szemből érkezővel.

Szarvasainkról
Két legjellemzőbb szarvasfajtánk: a gímszarvas és a dámvad.

A gímszarvas a legismertebb hazai szarvasféle, melyről érdemes tudni,
hogy a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Marmagassága a 150 cm-t,
testének tömege pedig a 300 kg-ot is elérheti. Legnagyobb számban a
Dunántúlon. A szarvasbikák többnyire kis csapatokban, vagy egyedül
mozognak, míg a tehenek inkább családi kötelékben élnek. A gímszarvas
üzekedési időszaka szeptemberre és október elejére esik, különösen az
alkonyati és az esti órák a veszélyesek a balesetek előfordulása
szempontjából.

Másik hazai szarvasfélénk, a dámvad kisebb termetű és tömegű vadon élő
állat. Alapvetően családokban él, üzekedési időszakuk október
elejétől november közepéig tart (egy hónappal később, mint a
gímszarvas esetében).

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

Lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor
találkozhatunk. Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon
az útszakaszokon, melyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával
jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a
vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett
útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is
nagyobb a valószínűsége.

A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a leginkább ajánlható módszer
a figyelem, a fokozott óvatosság, s a csökkentett haladási sebesség. A
motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz
képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább
indokolt a lassúbb és óvatosabb közlekedés, s nem tanácsos a megengedett
felső sebességértéket kihasználni.

Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai,
folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok
mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem
egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen
veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok
ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így
pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró
alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad
ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem
tud időben kitérni az ütközés elől. A tapasztalatok szerint az óvatos
közlekedés mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget
jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s
menekülni akar a közeledő zajforrás elől.

Hasznos eszköze lehet még a vadelütések elkerülésének az ultrahangos
vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, s a menetszél működteti.
Az egyszerűbb kivitelű műanyag változatok már olcsón hozzáférhetők,
hátrányuk viszont, hogy egy-két autómosás után letörhetnek, vagy a
ragasztási felület megkopása miatt az eszköz a járműről menet közben
leesik.

Ha őszi hónapokban lakott területen kívül közlekedünk, készüljünk fel
előre a vadon élő állatok által okozott veszélyhelyzetekre, s tegyünk
meg mindent a balesetek megelőzéséért!

Ezek érdekelhetnek még

2024. December 12. 11:03, csütörtök | Helyi

FELISMERI A TETTEST?

A tatabányai rendőrök keresik a képen látható férfit.

2024. December 10. 14:06, kedd | Helyi

Elindult az Europol Most Wanted kampánya, két magyar is van Európa legkeresettebb bűnözői között

Elindult az Europol idei Most Wanted kampánya, két magyar férfi is van Európa legkeresettebb bűnözői között - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hétfőn a police.hu oldalon

2024. December 01. 11:59, vasárnap | Helyi

TÖRT ÉS ZÚZOTT AZ ÜZLETBEN

A tatabányai rendőrök elfogták a 35 éves helyi férfit, aki ellen büntetőeljárás indult.

2024. November 26. 08:01, kedd | Helyi

Női kézilabda Eb-felkészülés - Tóth Nikolett szerint nagy dolgokra hivatott a válogatott

Az újonc Tóth Nikolett szerint nagy dolgokra hivatott a magyar női kézilabda-válogatott a jövő csütörtökön kezdődő, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon.