Minden 10 dohánytermékből 1 illegális kereskedelemből származik, ezzel a dohánytermékek tiltott kereskedelme- beleértve a cigarettát, szivart és vízipipát is- globális szintű problémává nőtte ki magát. A világméretű kampány célja felhívni a figyelmet az illegális kereskedelemből származó dohánytermékek még károsabb egészségügyi hatásaira, melyeknek elsősorban a fiatalok és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők vannak kitéve.

Egészségügyi hatások:
A dohányfüstben több mint 4000 kémiai anyag található, amiből 250 ismerten káros hatású, 50 pedig bizonyítottan rákkeltő.
Közel 6 millió ember hal meg a dohányzás következményei által évente, ebből több mint 5 millió a „direkt” (közvetlen) dohánytermék fogyasztás eredménye, miközben több mint 600 ezer a passzív dohányzás következtében bekövetkezett egészségkárosodás miatt.

Népegészségügyi jelentőség
A dohányzás következtében kialakuló egészségkárosodások miatt alacsonyabb várható élettartammal kell számolni, így a dohányzók vállalják az ezzel járó következményeket: az esetleges korai halálozással járó rosszabb életminőséget, illetve, ezáltal később megfoszthatják családjaikat a jobb megélhetéstől és életminőségtől, hiszen jövedelemtől eshetnek el. A dohányzás okozta megbetegedések hatással vannak a társadalmi és gazdasági fejlődésre, plusz terhet róva az egészségügyi rendszerre és akadályozva a gazdaságot.
A dohányzást a „lassú gyilkosként” is ismerjük, mivel viszonylag sok idő eltelik a dohányzás okozta káros hatások megjelenése és a dohányzásra való rászokás között.
Nincs biztonságos szintje és időtartama a passzív dohányzásnak való kitettségnek sem.
Felnőttek esetében a passzív dohányzás komoly kardiovaszkuláris és légzésszervi károsodásokat okozhat (koronária betegség, tüdőrák), újszülötteknél viszont akár hirtelen halált is okozhat, várandós nőknél a születendő gyermek alacsony születési súlyához, fejlődési rendellenességhez vezethet.
A nemdohányzók védelmében született jogszabályok is a passzív dohányzásnak való kitettséget előzik meg, az előírások betartása mindannyiunk közös érdeke. Magyarországon az 1999. évi XLII. törvény szabályozza a nyilvános terekben, közforgalmú intézményekben és munkahelyeken történő dohányzási előírásokat.
Azok a dohányosok, akik pontosan ismerik a kockázatokat, nagyobb eséllyel szeretnének leszokni. Az orvosi segítség megduplázhatja a leszokás sikerességének esélyét.
Komárom-Esztergom megyében a területileg illetékes Tüdőgondozó intézményekhez fordulhatnak segítségért a páciensek.