A leköszönő MTA-elnök Pálinkás József elnök rádiónknak nyilatkozva értékelte az elmúlt hat év eredményeit, a Lendület-program keretében megvalósuló új kutatási programokat. Mint elmondta, az MTA vezetése után szívesen tanítana tovább a Debreceni Egyetemen, illetve részt venne a CERN-projekt kutatásaiban is.

2009 óta minden évben, egyre nagyobb támogatási összeggel hirdetik meg a Lendület programot, mely a kimagasló teljesítményű magyar kutatók hazahívásával és a fiatal tehetségek itthon tartásával biztosít lehetőséget kutatócsoportok megújítására. A magyar tudományosság megtartó ereje azon múlik, hogy a fiatal kutatóknak lesz-e lehetőségük itthon nemzetközi szintű teljesítményre – mutatott rá a tudós. A program ezt megfelelő anyagi és kutatási feltételek biztosításával kívánja elősegíteni. „Ez egy inspiráló verseny - magyarázta az elnök - melyben a pályázókat évente értékelik a döntéshozók. Eredményes három év után véglegesítik a kutatóközpontot, a sikertelen pályázók azonban visszakerülnek eredeti besorolásukba.”

Pálinkás a világ élvonalába tartozó tudományágként említette a magyar idegtudományt, mely az idei évben eddig példátlanul magas, 12 milliárd forintos kormányzati támogatásban részesült. A fizika területén elért tudományos eredményeinket világviszonylatban mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy 2012-ben a MTA Wigner Fizikai Kutatóintézete nyerte el a CERN pályázatát, így Európa vezető részecskefizikai kutatóintézete Budapesten létesítette első szintű kihelyezett adatközpontját. A tavalyi évben költözött új épületbe a MTA Természettudományi Kutatóközpontja, mely a szintén világszínvonalú gyógyszertani és matematikai kutatásoknak biztosít méltó helyet.

A tudományos kutatások, fejlesztések irányáról az akadémia vezetője elmondta, hogy a tudományos fejlődésből következő kutatások mellett egyre gyakoribb a megrendelésre történő kutatás. A végeredmény azonban ebben az esetben sem függhet a megrendelőtől, hanem csakis a tudomány eszközeivel megvizsgált valóságtól.

A 2012-es PISA felmérés kapcsán a MTA elnöke szomorúan állapította meg, hogy az eredmények rosszak, 200 gyerekből mindössze 3 teljesít a legjobb 6-os skálán, különösen a természettudományok terén. Hangsúlyozta, hogy „az oktatásban az inspirációnak és a kényszernek egyfajta egyensúlyát kell alkalmazni”. Az oktatás korszerűsítésének pedig jól átgondoltnak és lassúnak kell lennie, világos, teljesíthető követelményekkel, hogy eredményhez vezessen. Az újfajta rendszerű pedagógusképzésben alapkövetelménynek tekinti a szakmai és pedagógiai háttér azonos mértékű megteremtését, az oktatás és nevelés egyensúlyát. A teljesítmények javításához elengedhetetlen a tanárok megbecsülésének helyreállítása és munkájuk színvonalának mérése – jelentette ki a professzor.

Távlati céljairól szólva Pálinkás József a debreceni egyetem oktatói tevékenységének folytatása és a WIGNER-CERN projektben való részvétele mellett a közéletbe való visszatérés lehetőségéről így nyilatkozott: „ha azt látom, hogy szükség van az én tudásomra Magyarországnak, és hogy eredményt tudok elérni, akkor biztosan nem fogok elszaladni a kihívások elől.”