„Nem csupán az 1-2 százalékot kitevő zseni miatt, hanem a 25-30 százaléknyi, az átlagnál erősebb képességű gyermek adottságainak kiteljesítéséért támogatja az Európai Unió és a magyar állam is a tehetséggondozást – mondta el Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) elnöke a Nemzeti Tehetség Program lehetőségei a 2013/14-es tanévben című konferencián, kedden a fővárosi Szent Margit Gimnáziumban.

„El kell érni, hogy választási ciklusoktól függetlenül minden kormányzat alapvető feladatának tekintse a tehetséggondozás feladatát” – ezt a célt fogalmazta meg Bajor Péter, a MATEHETSZ elnöke a konferencia megnyitóján, aki elmondta, hogy 2013-ban a Nemzeti Tehetség Alap részére közel 350 ezer állampolgár ajánlotta fel adója 1 százalékát, melyből 1 381 200 878 forintot folyt be.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár üdvözlő levelét Thaisz Miklós az államtitkárság politikai tanácsadója olvasta fel. „A kisebbségben lévő tehetségek gondozása és a többség oktatása nem mehet egymás rovására” - állt Hoffmann Rózsa köszöntőjében. A 2010-től átalakuló tehetséggondozási rendszer alapja a nemzeti köznevelési törvény, amely kiemelten foglalkozik a tehetség felismerésével, fejlesztésével és a legfontosabb célok között említi a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást. Ezt szolgája az egész napos iskola rendszere is, amely lehetőséget ad az egyéni és a kiscsoportos tehetségfejlesztésre és a tehetségesek gyenge oldalainak felzárkóztatására – állt a közleményben. 'A Nemzeti Tehetség Program alapelveiben megfogalmazottak lehet, hogy emberfelettiek, de nem a cselekvéssor a gigászi, hanem a lehetőségek'- írta az államtitkár.

A pedagógus életpályamodell teljes bevezetésével meg fog valósulni a tehetséggondozói tevékenység méltó elismerése, ám addig is míg ez bekövetkezik, törekednek a pedagógusoknak anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Ezt a célt szolgálja a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj, melyet idén 437 nevelő kapott meg – jelentette ki Thaisz Miklós politikai tanácsadó, aki arra kérte az intézményfenntartókat, hogy engedjék, sőt buzdítsák kollégáikat a tehetséggondozási képzéseken való részvételre.

A tehetséggondozás törvény adta kereteiről és a Nemzeti Tehetség Alap pályázatairól adott tájékoztatást Szvathné Szalay Márta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató helyettese, aki kiemelte, hogy a törvény nem csak a pedagógusokra ró kötelességeket, hanem azokra a gyermekre is, akinek képességeit felismerték. A tehetséges fiataloknak részt kell venniük a számukra szervezett képzéseken és fejlesztéseken - jelentette ki Szalay Márta.

A 2000-ben indított és máig jól működő Arany János programokon hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok vesznek részt. A Tehetséggondozó Programban tanévenként 3000 diák szerepel, a Kollégiumi Programban 890 diák részesül erősebb szociális támogatásban, míg a Kollégiumi - Szakiskolai Programban 700 fiatal vett részt szakképzésben és bentlakásos nevelésben - ismertette az adatokat Polonkai Mária a Nemzeti Tehetségfejlesztő Központ szakmai vezetője.

Az Európai Unió forrásaiból támogatott Tehetséghidak Program jelenlegi állásáról Bajor Péter a MATEHETSZ elnöke tartott előadást. Bejelentette, hogy a 2013-ban és 2014-ben rendelkezésre álló 4 milliárd forintos keretből több ezer gyerek számára nyílik meg a lehetőség arra, hogy részt vegyenek a tehetségsegítő programokban. Szeretnék elérni, hogy a hazai társadalom megbecsülje a tehetségeket és az őket segítő szervezeteket, egyfajta „tehetségbarát” társadalom alakuljon ki. A jövő tehetséggondozásában az érzelmi intelligencia fejlesztés irányába kell elmozdulni - tette hozzá az elnök.

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a 2013. október-novemberi időszakban tájékoztató rendezvényeket szervez az ország öt pontján. A rendezvények célja, hogy a szakmai közönséget tájékoztassa a tehetségsegítéssel összefüggő feladatokról, lehetőségekről, illetve fórumot biztosítson a tapasztalatcserére. Az eseményeken a résztvevők tájékoztatást kapnak a köznevelési törvény tehetséggondozást is érintő új kereteiről, a Nemzeti Tehetség Program aktuális pályázati lehetőségeiről és a korszerű tehetséggondozás alapvető tendenciáiról.