Tudta, hogy a tűzgyújtási tilalom az erdőtől számítva 200 méterig érvényes, a szabadtéri tüzek 40 százaléka rendszeresen ugyanott keletkezik, és szinte mindegyikük mögött emberi gondatlanság áll? A tűzvédelmi program érdekességeiről és a megelőzés fontosságáról Bérczi László tűzoltó dandártábornok beszélt a Rádió Orient műsorában. A szakértő kiemelte, hiába ért véget a tél, odafigyelés nélkül a szén-monoxid, a csendes gyilkos tovább szedheti áldozatait.

A tüzelő- és fűtő berendezések mindegyik fajtája veszélyes lehet, a statisztikák szerint azonban gázfűtésnél nagyobb százalékban fordulnak elő mérgezéses esetek. Azt gondolhatnánk, hogy a fűtési idény végével megszűnnek a szén-monoxid-mérgezések, ám ez nem így van: a vízmelegítéshez használt ún. átfolyós rendszerek például egész évben üzemelnek, és meghibásodásuk esetén szén-monoxidot bocsáthatnak ki.

Mivel a balesetek, halálesetek száma jelentős, a tavalyi év végétől jogszabályi intézkedés rendelkezik szén-monoxid-érzékelő készülék elhelyezéséről a nyitott égésterű fűtőberendezéssel felszerelt, új építésű ingatlanokban kiemelten a közösségi intézményekben. A készülék megvásárlásakor érdemes a drágább árfekvésű, a jogszabályban meghatározott paraméterekkel rendelkezőt választani és azt a használat során időről időre felülvizsgáltatni, 2-5 év közötti élettartamát figyelembe venni - hangsúlyozta a dandártábornok.

A megelőzés tekintetében fontos a kémények és a fűtőberendezések rendszeres karbantartása és a lakás szellőztetésével a levegő utánpótlás biztosítása. Ha mindezek ellenére hirtelen fellépő influenza jellegű tüneteket tapasztalunk - erős fejfájás, fáradékonyság, hányinger - akkor szén-monoxid mérgezésre gyanakodhatunk. A veszélyforrások között említette még Bérczi László a zárt légtérben üzemelő gépkocsik szén-monoxid kibocsátását, illetve a téli hidegben a járó motorból az utastérbe esetlegesen visszakerülő gáz veszélyét. Az őszi időszakban a must forrása közben termelődő szén-dioxid jelenléte például gyertya segítségével érzékelhető.

A nyár közeledtével, különösen az elmúlt csapadékszegény tél után a szabadtéri tüzek megelőzésére, a tűzgyújtás szabályaira hívta fel a figyelmet a szakember. A jelenleg életben lévő tűzgyújtási tilalom hat megyét és a fővárost érinti, az erdőkre és azoktól 200 méteres távolságra terjed ki. A településeken belül tüzet rakni és hulladékot égetni a környezetvédelmi törvény értelmében tilos, ha a helyi önkormányzat saját hatáskörében másként nem rendelkezik. A gallyak, száraz avar égetése előtt tehát érdemes tájékozódni a tűzgyújtásra kijelölt időszakokról.

Az elmúlt évek hatósági kontrolljai azt mutatják, hogy a szabadtéri tüzek 40 százalékban ugyanott keletkeznek és 99 százalékban emberi gondatlanságból fakadnak. Az erdőtüzeknek több mint a fele pedig nem helyben keletkezik, hanem átterjed, például egy gondatlanul eldobott cigarettacsikk nyomán. Különös figyelmet érdemel tehát, főleg a tavasz eleji száraz időszakban a tűzgyújtási szabályok fokozott betartása.

A meleg beköszöntével megnő a kirándulók, piknikezők száma az erdőkben. Az erdei sütés-főzésre készülődve például a katasztrófavédelem honlapjáról is lehet tájékozódni az adott területen érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról. Az erdőben csak kijelölt tűzrakó helyen engedélyezett a tűzgyújtás, mert ennek környezete éghető anyagoktól mentes. A tűz égése közben pedig folyamatosan figyelembe kell venni a szél erősségét, és ha indokolttá válik vízzel eloltani a tüzet, illetve földtakarással megakadályozni a parázs továbbterjedését. Ha ennek ellenére tüzet észlelünk, a 105-ös (112) hívószámon azonnal értesítsük a tűzoltókat.

A főfelügyelő zárásként elmondta, hogy a tavasz és nyár folyamán, több fesztiválon, nagy rendezvényen tartanak majd ezekben a témákban előadásokat, illetve a katasztrófavédelem honlapján és a médiában is tájékoztatnak a biztonsági előírásokról.