Miután a kormány által jóváhagyott adótörvény-tervezetből kimaradt az élelmiszer-ipari áfacsökkentés, a Napi Gazdaság által megkérdezett érdekképviseletek egyaránt csalódottságuknak adtak hangot, illetve abban bíznak, hogy a törvény további tárgyalása során valahogy még bekerülhet a javaslat a végleges verzióba.

A húsáfa kérdése még messze nincs lezárva. A Napi Gazdaság érdeklődésére az áfacsökkentést az elmúlt hetekben miniszteri szinten is támogató vidékfejlesztési tárca egyelőre nem kívánta kommentálni az adótörvény-tervezetet. A lap információja szerint azért továbbra is dolgoznak a tárcán belül valamiféle áfacsökkentéssel kapcsolatos javaslaton. Az adótörvények összeállításáért felelős NGM érdeklődésünkre annyit közölt, hogy a döntés-előkészítés továbbra is folyik a tárcánál az élelmiszerek áfacsökkentésével kapcsolatban, mivel azonban az NGM végrehajtó szerv, ezért ha kormánydöntés születik az ügyben, annak megfelelően alakítják a jogszabálytervezeteket. Továbbra is a fogyasztói ár csökkenése áll a tárca vizsgálatai fókuszában az áfacsökkentés kapcsán.

A laikus közönség szakmaiatlan ijesztgetése az, hogy az áfacsökkentés hatását teljesen lenyelné a kereskedelem, mivel akkora árverseny van a piacon, hogy ezt egyetlen kereskedő vagy feldolgozó sem tehetné meg − mondta Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja. Példaként a jegybanki kamatcsökkentés hitelkamatok mérséklődésében jelentkező hatását említette. Csorbai Attila, a terméktanács elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a pár forintos fogyasztóiár-emelésnél messze nagyobb makrogazdasági hatása lenne az áfacsökkentésnek adóbevételben, foglalkoztatásban.

A terméktanács meglátása szerint ugyanis az elmúlt tíz hónap megmutatta, hogy ilyen gazdasági környezet, illetve fekete- és szürkezóna mellett a legális vállalkozásoknak alig van esélyük a talpon maradásra, és akár 3-4 ezer munkahely is elveszhet 2014 első felében, ha a feldolgozók egymás után állnak le. A baromfiágazat esetében történelmi esélyt kapott a kormány az áfa, illetve ezen keresztül a fogyasztói ár csökkentésére, mivel az alacsony takarmányárak miatt nem feltétlenül kell áremelésben gondolkodnia az ágazat szereplőinek a következő egy évben − mondta Bárány László.

Áfacsökkentés nélkül folytatódik a legálisan működő húsipari vállalatok leépülése, ez pedig a kormány által támogatott sertésstratégia megvalósítását is ellehetetleníti − mondta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, a Bonafarm vállalati kapcsolatok igazgatója. Épp ezért csalódottak azok a legálisan működő vállalkozások az adótörvények tervezetét látva, amelyek már régóta szorgalmazzák, hogy a piac tisztulása érdekében változnia kellene a szabályoknak. Szerinte is a piaci verseny − Magyarországon 400, az uniós piacon pedig több tízezer kisebb-nagyobb vállalkozás tevékenykedik a húsiparban − lehet az a garancia, ami szavatolja, hogy az áfacsökkentés hatására a fogyasztói árak is mérséklődhetnek, de az ágazat helyzete is javulna. Amennyiben nem lesz érdemi fehéredés az ágazat működésében, újfent át kell gondolnunk a Bonafarm tervezett vágóhídépítésével kapcsolatos stratégiánkat, az ugyanis két feltételezésre épült: egyrészt hogy az integráció bővítése révén megteremthető a feldolgozni kívánt hazai alapanyag, másrészt hogy a tőkehús esetében is lehet kisebb profitot realizálni a piac fehéredése révén, amire a mai piaci körülmények között nincs lehetőség − tette hozzá Éder Tamás.

Nem a terméklánc végét, a fogyasztó szempontjait kellene elsődleges fontosságúként kezelni − mondta Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezetője. Az érdekképviselet ragaszkodna ahhoz, hogy az élő állatok áfája 10 százalék alatti, lehetőleg 5 százalék legyen − hasonló mértékű, mint az európai versenytársaknál. Számításaik szerint csak a sertéságazatban, az élősertés-előállításban 18 milliárd forintos kiesést okoz a 30 százalékosra becsült feketegazdaság, ha ezt akár csak 20 százalékosra lehetne csökkenteni − akár az élő állatok áfájának 5 százalékosra csökkentésével, illetve egy jól működő állat-nyilvántartási rendszer bevezetésével −, akkor már nyerne a költségvetés. Becslésük szerint az élő sertésre bevezetett 5 százalékos áfa 3 milliárd forintos közvetlen kiesést jelentene a költségvetésnek, de már 10 milliárd forintos bevételkiesés mellett is érdemi fehéredést lehetne elérni. Az elmúlt másfél évben rengeteg egyeztetés volt, és bár szerintem kapkodni nem szabad a téma érzékenysége és bonyolultsága miatt, azért ennyi idő alatt lehetett volna megoldást találni − tette hozzá Wagenhoffer Zsombor.