Hiány
A második Orbán-kormány egyik legnagyobb érdeme volt az, hogy tavaly júliusban sikerült kikerülnie az országnak a túlzottdeficit-eljárás alól. A brüsszeli kritériumok szerint ez azt jelenti, hogy az államháztartási hiány 3 százalék alá került – erre 2004., uniós tagságunk kezdete óta nem volt példa. Igaz, rögös volt az út, a deficit leszorítását nem az Európai Bizottság által elvárt strukturális reformokkal, illetve a közkiadások csökkentésével sikerült elérni, hanem a bevétel növelésével: ágazati különadók és egyéb adók kivetésével.

Államadósság
A Fidesz-kormány már megalakulásakor elkezdte „az államadósság elleni harcot”. Látványos sikereket ehhez képest nem sikerült elérnie a kabinetnek: amíg 2010-ben átlagosan a GDP 82,2 százalékát tette ki az adósság, 2013 végére 79,2 százalékra csökkent le. Ez ugyan nagyjából 5 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál, ám az adósság szinten tartásához a kormány felhasználta a 2011 elején államosított, 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét.

Foglalkoztatás
Rég nem látott szintre, négymillió fölé emelkedett a foglakoztatottak száma az elmúlt hónapokban. Ezt a kormány sikerként könyvelheti el, az elmúlt években azonban nem annyira a magánszektor, inkább a közfoglalkoztatás volt a növekedés motorja. A Központi Statisztikai Hivatal által publikált adatok ugyanakkor tartalmazzák azokat is, akik külföldön dolgoznak: az ő számukat százezerre teszik a statisztikusok, és jelenleg 200 ezer körüli a minimálbérnél alacsonyabb fizetésért alkalmazott közmunkások száma.

Kamat
Az irányadó ráta egy kamatvágási ciklus után 5,25 százalékon állt, amikor a Fidesz megnyerte a 2010-es választásokat. A kamatszintet a Simor András vezette jegybank 7 százalékra emelte, majd a parlament által delegált új külső tagok kamatvágási ciklusba kezdtek 2012 nyarán. Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György tavaly márciusban vette át az MNB vezetését, ő folytatta a kamatciklust, és elindította a Növekedési Hitelprogramot. Elemzők túl alacsonynak ítélik a jelenlegi, 2,6 százalékos kamatot.

Hitelminősítés
Magyarországot a három nagy hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágta 2011 végén és 2012 elején. Kiszámíthatatlannak látták a gazdaságpolitikát, lassúnak találták a növekedést, nem tetszett nekik az intézményrendszer átalakítása, a végtörlesztés, valamint a fékek és ellensúlyok lebontása. Jóllehet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hónapokban többször hangsúlyozta: szerinte már eljött a felminősítés ideje, egyelőre ez nem történt meg. Igaz, várhatóan nem kell tartani további leminősítésektől.

Tőzsde
Négy évvel ezelőtt még 22–23 ezer pont között mozgott a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX. Jelenleg 18 ezer ponton áll az index, de márciusban 16 ezer pont körül is megfordult. A Fidesz kormányzása alatt a nagy tőzsdei cégek árfolyama jelentősen esett, hiszen a különadók a bank-, a telekommunikációs- és energiaszektort is érintették. Az OTP, a Magyar Telekom és a Mol is nagyot esett, utóbbi ötéves mélypont közelében járt az elmúlt hetekben. A magyar tőzsde kedvező külpiaci hangulatban esett.

GDP
A második Orbán-kormány hatalomra kerülésének évében 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság, 2011-ben pedig 1,6 százalékos volt a bővülés. Azt követően azonban Magyarország a világgazdasági válság után másodszor is recesszióba esett: 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság 2012-ben. A tavalyi 1,1 százalékos növekedés nagy részét a mezőgazdaság jó teljesítménye okozta, 2012-ben viszont az aszály nagyon lehúzta a GDP-t. Összességében visszafogott növekedést láthattunk, a régióbeli versenytársak nagyobb lendületet vettek. A fogyasztás és a beruházások évekig estek, most fordulat jöhet.

Árfolyam
A forint óriási kilengések mellett a 2010 tavaszi 265–270-es árfolyamról mostanra 305–310-es szintre esett az euróval szemben. A forint leértékelődésében fontos szerepet játszott például a végtörlesztés, az euróválság, legutóbb pedig az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2012 augusztusi 7 százalékról 2,6-ra csökkentette az alapkamatot. Az exportőrök örülhetnek a gyenge forintnak, bár néhányan arra panaszkodnak, hogy túlságosan volatilis az árfolyam. Azok a devizahitelesek, akik nem léptek be az árfolyamgátba, egyre többet fizetnek.

Infláció
Míg 2010 áprilisában még 5,7 százalék volt a pénzromlás mértéke, mostanra negyvenéves mélypontra csökkent, sőt, januárban megszűnt az infláció. Ennek hátterében a rezsicsökkentés áll: a kormány három lépésben jelentősen csökkentette a legtöbb közszolgáltatás árát a háztartások felé. Az energiaárak nélküli, szezonálisan kiigazított, úgynevezett maginfláció azonban ennél jóval magasabb, közel van a három százalékhoz.