A cigarettaforgalom drámai csökkenéséről tanúskodik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csütörtökön közzétett jövedéki statisztikája - írja a Népszabadság. Míg júniusban több mint 1 milliárd szál cigarettát értékesítettek a gyártók, addig júliusban mindössze 623 millió szálat.

Július elsején indultak a nemzeti dohányboltok, és július közepe óta az addigi 35-38 ezer hellyel szemben mindössze nagyjából ötezer helyen lehet cigarettát kapni. Az idei év addig sem volt a cigarettagyártók éve: tavasz óta jelentős, a tavalyi évhez képest 30 százalék körüli csökkenést mutatnak a NAV adatai.

Ez egybevág a GfK Hungária piackutatásával, amely az év eleje óta a feketepiac rohamos növekedését mutatta ki. A GfK úgy látja, hogy az addigi pár százalékról nyár elejére már 7 százalék fölé hízott a feketeáru forgalmi aránya. Ezzel együtt az eddig feketepiactól megkímélt megyeszékhelyeken és országrészekben – például a nyugati országrészben – hirtelen felütötték a fejüket a piaci zugárusok, illetve egyre erősebben megjelent a feketeáru.

A piacot ismerők szerint nem kétséges, hogy a feketepiac is 'vette a lapot', azaz a nemzeti trafikrendszer várható kialakításáról szóló hírek hatására tudatosan készültek az új piacra, így már nyár elejére kiépült a cigaretta-feketekereskedelem 'infrastruktúrája'. A GfK vizsgálatai azt mutatják, hogy a legtöbb hazai piacon talált feketeáru immáron Fehéroroszországból érkezik, továbbra is a keleti, illetve a déli határon keresztül.

A feketepiac újraerősödése – korábban 15-20 százalék becsülték a feketáru piaci arányát, majd a hatósági erőfeszítések nyomán ezt sikerült 5 százalékra visszaparancsolni – az eladóhelyek beszűkülése mellett az egyre magasabb cigarettaáraknak tudható be. A jövedéki adó, illetve az áfaszint emelkedése mellett a nemzeti trafikok megsegítésére a kormánypárt 10 százalékra emelte a cigaretta árrését, ráadásul a trafikrendszer kialakítása is komoly pénzekbe került a kereskedőknek (illetve vélhetőleg a gyártóknak is) amit szintén a nemzeti trafikba betérő vásárlókkal fizettetnének ki. Ugyanakkor úgy hírlik: az utcán a nagyok kulcsmárkáihoz képest mindössze feleáron kapható a feketeáru – gyakran éppen a trafikok közvetlen közelében.

A júliusi mélyrepülés nem sok jót igér. A NAV statisztikáiból is kiderül, hogy a cigarettapiac minden évben a kiskereskedelmi forgalom hagyományos koreográfiáját követi: a januári mélypont után tavasztól emelkedik a forgalom, majd decemberben éri el a fogyasztási csúcsot. (Az élelmiszer-kiskereskedelemben éppenséggel a július afféle 'indikátor-hónapnak' számít: ha júliusban növekedés érezhető, akkor nagy valószínűséggel decemberig jó forgalom várható, ám a júliusban megtorpanó fogyasztás után már jobb esetben is csak stagnálni fog a karácsonyi piac.)

A lanyha évkezdés után csak a június hozott némi bővülést: ekkor a májusi 887 millió szálhoz képest 1025 millió került forgalomba. Ez arra utal - amiről a trafikosok is meséltek - hogy a gyártók júniusban még nagy tételben próbálták értékesíteni az árujukat, mielőtt érvénybe lép a Lázár János javaslatára megszületett új árrésszabály, ami az addigi 3-4,5 százalékról 10 százalékra tornázta fel a cigaretta árrését. Másrészt a vásárlók is igyekeztek a hagyományos üzleteikben a trafik egyeduralmának életbe lépte előtt betárazni a cigarettából.

A most júliusi negatív adathoz ráadásul azt is hozzá kell venni, hogy a hónap közepéig még a hagyományos üzletekben is lehetett cigarettát kapani, azaz könnyen lehet, hogy a brutális csökkenés a hónap második felében, egy viszonylag rövid időszak alatt következett be, ráadásul úgy, hogy ekkor még nagy mennyiségben forgalomban volt az alacsonyabb árrésszintttel – azaz olcsóbban – piacra dobott áru mennyisége, ami azonban augusztusra minden bizonnyal elfogyott a polcokról.