A devizahitelesek megsegítése után kerülhet sor a családi csődvédelem bevezetésére, ami kiutat jelenthet az adósságspirálból – mondta a Rádió Orientnek nyilatkozva Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár az egyházügyi törvényről szólva azt mondta, az államnak joga van különbséget tenni a vallási közösségek között – és kitért a közigazgatási átalakítás most zajló finomhangolására is, amiben kormánytisztviselők és jogi szakértők értékelik a reformokat.

Jön a családi csődbiztos?

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a napokban jelentette be, hogy hamarosan a parlament elé kerülhet a családi csődvédelemről szóló javaslat. Rétvári Bence a Rádió Orient műsorában elmondta, a kormány legelső feladata a devizahitelesek ügyének rendezése, a Kúria döntését követően még idén sor kerül a parlamenti vitára, valamint a devizahiteleseket megsegítő csomag elfogadására. Ezután terjesztik be a csődvédelemről szóló javaslatot. A konstrukció megszüntetné a túladósodott családok felett lebegő adósságspirált, egy bizonyos összeg visszafizetését követően nullára állna vissza a negatív vagyon.

A súlyosan eladósodott családok megsegítésére számos példát találhatunk az Európai Unióban: hol magáncsődnek, hol fogyasztói csődnek nevezik az egyre elterjedtebb jelenséget. A parlamenti államtitkár rámutatott, a devizahitelesek problémája felborította az adósságkezelési helyzeteket, több száz családnál ez a legnagyobb probléma. Az érintettek közül 170 ezren a végtörlesztés révén már fellélegezhettek, azonban az árfolyamgát védelmében még sokan vannak.

A javaslat először egy jól definiálható körön tesztelné a konstrukció működőképességét, majd ezután bővítené a rendszert. Rétvári kiemelte, minden becsületes, együttműködő ember számára biztosítani szeretnék a lehetőséget. A törlesztést egy pénzügyi gondnok, vagy egy többfős közgazdasági és jogi ismeretekkel bíró bizottság koordinálná. A struktúra emellett segítené a bevételek függvényében a kiadások szervezését – így megakadályozható a hosszú távon fenntarthatatlan konstrukciók elfogadása.

„Nagy kedvezmény, esély ez az embereknek” – Rétvári szerint a kedvezmény biztosítása nem érintené jelentősen a hitelezőket, mivel azok többnyire már amúgy is számolnak a veszteségekkel. A devizahitelesek akut problémájának megoldását követően jöhet a klasszikus pénzügyi családvédelem – tette hozzá a Rádió Orient vendége.

A vallás szabad, a döntés az államé

Az Európa Tanács bírói szerve áprilisi ítéletében jogellenesnek találta a magyar egyházjogi törvényt. Rétvári kiemelte, a strasbourgi bíróság eljárása nem jogerős, van lehetőség a másodfokú döntésre. A magyar félnek 3 hónap áll rendelkezésére a fellebbezésre. „A bíróság túl radikálisnak találta a magyar megoldást, azonban nem nyújtott másik alternatívát a csalások visszaszorítására. Az ítélet hiányosságait másodfokon figyelembe veheti a Nagykamara” – a parlamenti államtitkár hozzátette, a szerv nem kötelezhet jogszabály-módosításra, mindössze kártérítést szabhat ki – azonban ez első fokon nem történt meg.

Indokolt volt az egyházak és a nem egyházként működő vallási egyesületek megkülönböztetése – emelte ki Rétvári Bence. A 4 éve bejegyzett több mint 300 egyház 60-70 százaléka nem is regisztrálta újra magát – ez a különbség a politikus szerint önmagában is igazolja a módosítást. „A közösségek a vallásszabadságban egyenlők, azonban az alig 10 fős és a több évszázados, több milliós közösségek között az államnak van joga különbséget tenni” – fejtette ki véleményét az államtitkár.

Zajlik a finomhangolás

A Magyary Program minden évben a környezethez és a felmerülő társadalmi igényekhez igazodik, hangsúlyozta Rétvári. A program alkalmazkodóképességét igazolják a közelmúlt partnerségi konferenciái is, a közigazgatási szakemberekkel, valamint a tudományos élet szereplőivel folytatott egyeztetések. A Rádió Orient műsorában Rétvári Bence elmondta, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakmai stábja befogadta és feldolgozta a kormányhivatalokban, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az egyéb tudományos körökben elhangzott tanácsokat. „Mindenkinek van lehetősége visszajelzést küldeni” – hangsúlyozta az államtitkár. Rétvári kiemelte, 3 hete zárult le a kormányhivatalokkal való egyeztetés, most a tudományos szféra következik.

A konferenciák során leggyakoribb visszajelzésként a dereguláció folytatása, a felesleges szabályok kiiktatása merült fel. Az egyszerűsítést a számok is igazolják: évente 16 millió közigazgatási üggyel számolhatunk, azaz 2-3 ügy jut minden felnőtt emberre. A parlamenti államtitkár hozzátette, a politikai javaslatok a gyakorlati élet visszajelzései. A közigazgatási szakemberek mellett a joghallgatók is lehetőséget kapnak a véleménynyilvánításra. A rendszer finomhangolása mellett a fiatalok bevonása több pozitív hozadékkal bír: diplomamunkák, OTDK-s anyagok születhetnek, a hallgatók a közigazgatás számára fontos témákban kutatnak.

A közigazgatás terén sok eredményről számolhatunk be, ütemezetten zajlik a folyamatos átalakítás. A kormányhivatalokat a járások, majd a kormányablakok követték, közel 2000-2500 ügy egy helyszínen való intézése válik elérhetővé. „Bármelyik kormánynak becsületére válna, ha ilyen közigazgatási reformot tudna maga mögött' - vélekedett Rétvári Bence.