Míg szerte Európában jelen van egy védőoltás ellenes attitűd, addig Magyarországon több mint 98 százalékos a lakosság átoltottsága. Nem kell tehát félnünk a régióban terjedő kanyaró és rubeola járványoktól – közölte Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója az Európai Védőoltási Hetet indító sajtótájékoztatón. Ráadásul idén további két védőoltást tesznek kötelezővé.

„Kevés olyan népegészségügyi kérdéskör van, ahol pozitív értelemben tartozunk a világ élvonalához, de az oltási rend ilyen” - fogalmazott Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár az Európai Védőoltási Hét programsorozatot beharangozó sajtóeseményen kedden. Elmondta, 2014-ben további két védőoltás kerül fel a listára, így kötelező lesz oltani a gyerekeket pneumococcus ellen, ami a torok-, mandula-, középfül-, és tüdőgyulladások kialakulásáért felel. Ez eddig kötelezően ajánlott oltás volt, ami azt jelenti, hogy jogilag a gyermekorvosnak kötelező az oltás felajánlania, de a szülő döntheti el, hogy beadatja-e gyerekének. A tapasztalatok szerint ezt a vakcinát szinte valamennyi két éven aluli gyerek megkapta. Emellett a méhnyakrák-megbetegedésért felelős human papillomavírus (HPV) elleni immunizáció is térítésmentesen lesz kérhető a 12 éves lányok számára. A gyerekek iskolai kampányoltás keretében fogják kapni a vakcinát még idén, de a részletek kidolgozása még folyamatban van – közölte az államtitkár.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája 2014-ben kilencedik alkalommal hirdeti meg az Európai Védőoltási Hetet, amelyhez Magyarország április 22-26. között nyolcadik alkalommal csatlakozik. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarország irodavezetője elmondta, az eseménysorozat idén az egész életen át tartó védelem fontosságára hívja fel a figyelmet, mivel a fertőző betegségek felnőtt korban is hosszan tartó tünetekkel járnak. Hangsúlyozta, jelenleg a világon évente 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni védőoltásokkal, de minden ötödik gyermekből egyet még mindig nem oltanak be. Európában évente 10,7 millió újszülöttből 650 000 gyermek nem kapja meg 1 éves koráig a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcina mindhárom dózisát.

Pusztai felhívta a figyelmet, hogy az európai régióban kialakult egyfajta védőoltás-ellenesség, aminek következtében jelenleg is kanyaró és rubeola járványok zajlanak. Tavaly például több mint harmincezer kanyarós megbetegedést regisztráltak. Emellett 39 000-nél több rubeola megbetegedés történt Európában - ebből 38 000 Lengyelországban. A WHO eredetileg 2010-re tervezte, hogy Európából kiirtja a kanyarót, sok ország alacsony átoltottsági aránya miatt azonban ezt 2015-re módosították.

Magyarországon a Nemzeti Védőoltási Programnak köszönhetően sokkal jobb a helyzet, 12 éve nem fordult elő kanyaró. 2013-ban összesen egy külföldről behozott esetet diagnosztizáltak, rubeolás megbetegedés pedig egyáltalán nem volt - erről már Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója beszélt. Mint elmondta, a lakosság 98 százaléka igénybe vette a védőoltásokat, ami világviszonylatban is kiváló érték, hiszen 95 százalékos oltottság alatt van esély a járványok kialakulására. A magyar rendszer annyira hatékony, hogy külföldről sem hozzák be a vírusokat – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy az ország felkészült a kanyaróval szemben.

Annak érdekében, hogy ezeket az értékeket megőrizzék, megalakult a VÉDEM Civilek a Védőoltásokért Egyesület. A szervezet célja, hogy közérthetően tájékoztassa a lakosságot a védőoltásokról.