Hamarosan beáll a hideg. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a nálunk telelő madarak elegendő élelmet találjanak. Mikortól etessük őket, és meddig tartson táplálásuk? Milyen fajtákkal találkozhatunk ebben az időszakban? Halmos Gergely, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) igazgatója ezekre a kérdésekre is választ adott a Rádió Orient műsorában. A szakértő kitért a Normafa-beruházás ügyére, ami szerinte a helyi élővilágra nézve is komoly kockázatot jelenthet.

Nemcsak a városlakók számára jelentős az évekkel ezelőtt indított Madárbarát kert program, amihez egy népszerűsítő program: üzenete, hogy mindenki tehet valamit a saját környezetében az élővilágért és a madarakért, ehhez pedig nagyobb erőfeszítésre vagy befektetésre sincs szükség.Eddig több mint nyolcezren csatlakoztak az MMTE kezdeményezéséhez, számukra az egyesület segítséget, részletes útmutatást nyújt A program résztvevőinek először madárvédelmi berendezést (odút, etetőt, itatót) kell kialakítania, illetve listát vezetnie arról, hogy milyen madarak figyelhetők meg a kertben. A madárbarátok egy kalendáriumot is kapnak, amelyben évszakokra lebontva leírásokat és tanácsokat találnak a kert kialakításához - ilyen tanács például, hogy a növények telepítésekor a bogyós termésűek közül a fagyal nemcsak szép, hanem hasznos táplálék télen a madaraknak. Érdemes azonban a szigorú kertrendezés mellett a kert egyes részein természetközelibb viszonyokat hagyni, hogy a madaraknak legyen lehetőségük búvóhelyet vagy akár költőhelyet készíteni és természetes élelmet is találni.

A Madártani és Természetvédelmi Egyesület főként a téli etetést szokta propagálni, amikor már beálltak a tartós hidegek, és hó borítja a tájat, mivel ilyenkor a telelő madarak nehezen találnak táplálékot. Sokféle magvat (köztük a magas energiatartalma miatt legnépszerűbbként a napraforgómagot) és magas energiatartalmú táplálékot helyezhetünk ki, így diót, szalonnát vagy akár gyümölcsöket is. 'Fontos szabály' – figyelmeztet Halmos Gergely –, 'hogy ha elkezdjük az etetést, a tél végéig folytassuk, mivel az odaszoktatott madaraknak többet árthatunk, ha egy kedvezőtlen időszakban megszakad az a folyamat, mintha egyáltalán nem tettünk volna élelmet'. Az itatás is nagyon fontos, a kihelyezett vizet rendszeresen kell cserélni, hogy ne fagyjon meg. Jó megoldás lehet, ha valamiféle csepegtető rendszert vagy vízfolyást tudunk kialakítani, ami megakadályozza a befagyást – mondta el a szakember.

Budapest területén leggyakoribban a cinkék, széncinke esetleg a kékcinke és pintyfélék, - zöldike, erdei pinty, fenyőpinty - élnek, valamint meggyvágók és harkályok is megjelenhetnek az etetőknél; a helytől és időponttól függően több más faj, akár ritkaságok is felbukkanhatnak.

A madarakat nem riasztja vissza a panelrengeteg sem: lakótelepi környezetben az adottságoktól függően szintén ki lehet alakítani madáretetőket és odúkat, amik odavonzzák a legkülönbözőbb fajokat - és kis odafigyeléssel az etetéssel együttjáró szemét is összegyűjthető; az úgynevezett fecskepelenka, a fészkek alá rögzített léc például felfogja a fecskeürüléket, megóvva az etető környékét.

Magyarországon eddig négyszáz madárfajt figyeltek meg. E magas szám abból adódik, hogy keresztútjai vagyunk a vándorló madaraknak, másrészt Magyarországon jelentős kultúrája van a madármegfigyelésnek. De az Európai Madármegfigyelő Nap is egy figyelemfelkeltő akció arra, hogy menjünk ki a szabadba. Október első hétvégéjén az európai madárátvonulás aktív periódusában van, ekkor sok madarat lehet megfigyelni. Az idén is mindenik kategóriában második-harmadik helyezéseket kaptunk – mesélte az egyesület igazgatója.

A vonulás-kutatás egyik fontos módszere a gyűrűzés. Világszerte több mint száz éve alkalmazzák. Elsődleges célja, hogy azonosítóval lássák el a madarat. A Magyar madárvonulási atlaszban is a gyűrűzésből nyert adatok szerepelnek, s a kutatók velük nem csak a vonulási útvonalat, hanem az egyes madárállományok változásának hátterét is próbálják felderíteni. Kétféle módszert alkalmaznak: az egyik többnyire a nagyobb testű madarakra erősített műholdas nyomkövető, ami a második az úgynevezett geolokátor, melyet kisebb madarakon tesztelnek; utóbbi nem aktív adó, hanem adatrögzítő berendezés, amiről - ha sikerül újra befogni a madarat - leolvashatóak az információk.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet országos szervezetként működik. 1974-ben alapításakor kétszáz tagja volt, mára már tízezer fölötti létszámmal rendelkezik, amit a Madárbarát kerthez hasonló programok csak bővítenek. A szervezet adja ki a Madártávlat magazint is, s országosan harminc különböző helyi csoportjuk van, melyek minden évben országszerte szerveznek gyerek- és szakmai táborokat is. Továbbá, az egyesület működteti a Madarász ovi/suli keretprogramot, ami pedagógusoknak nyújt lehetőséget a szervezettel együtt környezeti nevelést végezni - sorolta az MMTE tevékenységeit Halmos.

Az egyesület minden évben kiválasztja az év madarát, ami az idén a gyurgyalag lett. A gyurgyalag a néhány, egészen trópusi színezetű madár közé tartozik – a szalakóta és a jégmadár mellett –, ami Magyarországon is megtalálható.

Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: az egyesület több más civilszervezettel együtt egy szakértői anyagot készített a Normafa-beruházás várható természeti hatásairól. Eszerint a beruházás jelentős természeti kockázatot jelent, számos fát kell miatta kivágni, ami a helyi élővilágot, köztük a madarakat is veszélyezteti. Ráadásul, a Normafa többféle védelmi kategória alatt áll: fővárosi helyi védettséget, bizonyos területeken pedig országos védettséget élvez, de része az Európai Uniós Natura 2000 hálózatnak is. Problémás, hogy újabb infrastruktúrát akarnak kiépíteni itt, miközben a már meglévők is korszerűsítésre szorulnak - vélekedett Halmos Gergely.