Ha egy polgármester lelkiismeretesen és hatékonyan szeretné végrehajtani településén a mezőgazdasági közmunkaprogramot, akkor idejének egy jelentős részében TSZ-elnökké kell válnia – állították egybehangzóan a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2013. október 2-án, Jánoshidán rendezett vidékfejlesztési konferenciájának előadói.

Pelyhe József MÖSZ-titkár köszöntője és a Jánoshida himnuszának meghallgatása után Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási főtanácsadója számolt be a közfoglalkoztatás aktuális fejleményeiről az egybegyűlteknek, külön felhívta a figyelmet a novemberben kezdődő, féléves téli átmeneti közmunkaprogramra, és arra, hogy a jövő évi költségvetés tervezetben 183,8 milliárd forintot irányoztak elő a közfoglalkoztatás finanszírozására.

Tiszatenyő sokat köszönhetett a közmunkaprogramoknak – kezdte eladást Kazinczi István, a település első embere, de ahhoz, hogy egy polgármester a programot lelkiismeretesen és hatékonyan megvalósíthassa, ideje egy részében TSZ elnökké kell válnia. Mindemellett – teszi hozzá – nem szabad túlértékelni a közfoglalkoztatottakban rejlő lehetőséget sem, nem egynek ugyanis már az apja sem dolgozott semmit életében. A MÖSZ Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű-díjával frissen kitüntetett településvezetőjének statisztikája szerint 100 munkanélküliből mindössze harminc törekvő, húszról szinte le lehet mondani, a többiek a közömbösek, őket kell képezni, illetve megtanítani dolgozni. Ez Tiszatenyőn sikerült: beindult a növénytermesztés, az állattartás, a termények, a tej és a hús feldolgozása, működik a kazánprogram, a közfoglalkoztatottak készítette földtéglákat pedig még a Dunántúlról is keresik a vevők.

Jánoshida polgármesterétől a településüzemeltetési költségek csökkentésének hathatós módszereit ismerhették meg a Jász-Nagykun Szolnok megyei településvezetők. Mint Eszes Béla elmondta, azzal, hogy korszerű faelgázosító kazánokra cserélték az önkormányzati intézmények gázkazánjait, majd a fát is olcsóbb tüzelőanyagokkal váltották ki, éves szinten nyolc millió forintos megtakarítást sikerült elérniük, azaz felére zsugorították a fűtési kiadásokat. Hasonló arányú megtakarítást sikerült elérni a közvilágítás terén is: mióta a LED-es fényforrásokat használnak 4,5 millió helyett csak 2 millió forintot kell fizetniük az áramszolgáltatónak. A polgármester beszámolójából kiderült az is, hogy nemsokára vágásra éretté válik az önkormányzat energianyár ültetvénye, s hamarosan beindul a munka a település malmában is, ahol a helyben termett gabonát őrölhetik majd meg.

Az Újkígyóson élők számos dologra lehetnek büszkék – értesülhettek az egybegyűltek Petrányi Csaba polgármestertől – a Kiváló Magyar Élelmiszer díjjal kitüntetett termékek és az országszerte híres Bolyhos Pálinka mellett ott a 2011-ben kapott Magyarországi Falumegújítási díj, vagy a környékbeli településekénél sokkal nagyobb közbiztonságot eredményező mezőőri szolgálat. A Pest megyei település legnagyobb „dobása” mégis az a 400 kilowattos, forgómotoros naperőmű, amely újkígyós polgármesteri hivatalának és közvilágításának teljes áramellátását képes biztosítani. Petrányi Csaba a gazdaságos településüzemeltetés két legfontosabb alapelvének a működési költségek minimalizálását és a saját bevételi források biztosítását tartja. Előbbire a nyílászárók és a fűtőrendszerek korszerűsítésével és a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával törekszenek, míg az utóbbi érdekében egy önkormányzati nonprofit kft.-t hoztak létre, amellyel Újkígyóson és a környező településeken vállalnak különféle munkákat.