Speciális feladatot ellátva, hisz pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását biztosítja 20 férőhellyel.
Emellett régi klubtagjainknak is rendelkezésére állunk az igény szerinti utógondozás tekintetében.

Nyárköszöntő előadásunk kapcsán szeretnénk a pszichiátriai betegek társadalmi megítélésén enyhíteni azzal, hogy betekintést nyújtunk a klubban folyó szakmai munka eredményeként létrejövő kiállításunk által.

Klubunk feladata klubtagjaink kiegyensúlyozott pszicho szociális fejlődésének illetve egészségi állapotuk stabilizálása a szociális háló többi segítő tagjának segítségével.

Egy hétig tartó ünnepség sorozatunk keretében szeretnénk megmutatni az ellátottainkat velünk együtt segítő szakembereknek (önkormányzati, intézményi vezetőink az egészségügyben dolgozó orvosok, asszisztensek, pszichológusok, közösségi gondozó kollégák, civil segítők, illetve legfőbb segítőink a hozzátartozók) számára, hogy klubtagjaink az évek során nagymértékű személyiségfejlődésen mentek át.

Műsorunk az emberi kapcsolatok, ezen belül a férfi-női szerepek szövevényes hálózatába enged betekintést, ezzel a mai kor jellegzetes problémáit tárja fel.
Ez elősegíti a helyes viselkedési minták elsajátítását, így megkönnyíti egy idegen környezetbe, közösségbe, illetve munkahelyre való beilleszkedést is.

A pszichiátriai és szenvedélybetegek többsége kommunikációs zavarokkal küzd, keresik az önkifejezés csatornáit, így fő feladatunk ezeknek az utaknak a megtalálása.
Ki ki más más területen ügyes, van aki szívesen mond verset, van aki a mozgás formájában tánc útján fejezi ki magát.
Többen a kreatív alkotás, kötés, varrás, festés, rajzolás területén bontakoznak ki és jutnak sikerélményekhez.

A csoportfoglalkozások felépítése alkalmazkodik az egyéniségekhez, elvárásokhoz, így klubtagjaink örömmel készültek az előadásra, mert a bennük rejlő képességeket játékosan tudták felszínre hozni.
A közös próbák kapcsán a közösség még jobban összekovácsolódott.
Munkánk lényegét talán Böjte Csaba szavaival tudnám legjobban megfogalmazni:
„Az emberi szívben is megbújik egy kicsi bimbó, de ha nincs aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad”