A harminc éve működő középiskola pedagógusbotránya kapcsán tavaly ősz óta tizenkét tanár mondta: ebből elég! Ki Budapestre, ki egy kistelepülés általános iskolájába helyeztette át magát, ki pedig a Bárdosban maradt, tanulószobáztat. Lapunk utánajárt és megpróbált a miértekre válaszokat kapni. Több szempontból is érdekes az ügy.

Varga Istvánné huszonnyolc éven át volt igazgató-helyettes. Azt mondja, mindene az iskola, és nagyon sajnálja, hogy most úgy kell átlépnie az intézmény küszöbét, mintha idegen helyre jönne.

– Tavaly decemberben kezdődött minden, akkor járt le ugyanis az öt éves megbízatásom. Az igazgató, Pleier Tamás nem hosszabbította meg a mandátumomat, hanem meghirdette a posztomat – kezdi el mesélni Varga Istvánné. Hozzáteszi, nem tudja, hogy ez az eljárás szabályos-e, de minden szóról szóra így történt, dacára annak, hogy a kollégák, a szülők és a diákok bizalmát élvezte.

– Megpályáztam a jelenlegi állásomat, és egyedüli jelentkező voltam a saját helyemre. A KLIK 2015. június 30-ig megbízott igazgató-helyettesnek, mialatt beérkezett egy pályázat, amit Pleier Tamás természetesen azonnal elfogadott, így hát mennem kellett. Ma ott tartunk, fél évvel a nyugdíj előtt, hogy tanulószobáztatnom kell a Bárdosban.

Az egykori vezető nem érti a döntést, de mint mondja, nem először fordult elő hasonlóan érdekes ügy.
– A 2015-ös vezetőválasztáson Pleier Tamás ellenfele Nagy Tamás volt, aki toronymagasan nyert a begyűjtött voksok számát illetően. Miniszteri döntés alapján mégsem ő lett az oktatási intézmény igazgatója. Érdekes, hogy Pleier Tamás a diákönkormányzattól sem kapott voksot, ahogyan a pedagógustársainak többsége sem rá szavazott. A szakmaiságnak már befellegzett az iskolában. El tudja képzelni, hogy a Magyar Munkaközösség vezetője nem taníthatott magyart, mert olyan órarendet állítottak neki össze? Továbbmegyek. Egy pedagógus inkább egy falusi általános iskolába ment tanítani, mintsem ilyen vezetőséggel kelljen együtt dolgoznia...

Varga Istvánné a mai napig érzi a feszültséget a levegőben. Mint mondja, az az érzése, hogy a hatalommal visszaélnek, nem pedig élnek vele. A volt helyettes vallja: a fák állva halnak meg, és nem hagyja el szeretett iskoláját, aminek falai között az idén a 30. tanév indult el.

Nagy Tamás nyolc alkalommal vehette át a Bárdos-díjat. A kialakult helyzet és az ő ellehetetlenítése miatt áthelyezési kérelmet nyújtott be, októbertől egy fővárosi iskolában tanít majd. Ő a kilenc pedagógus egyike, akik az idén hagyják ott az iskolát.

Katonáné Berki Ildikó némettanár is egyike volt azoknak, akik tavaly álltak fel. Ő is érzékelte a helyzet súlyát , „Imádtam, szerettem azt a korosztályt és nyelvet tanító emberként szerencsém volt, mert ráláttam az egész folyamatra. Azt kell mondjam, a tantestület alaphangulata nem volt a legjobb, nagy kollektíváról beszélünk, és nincs összetartás.” A pedagógus véleménye az, hogy ez nem a politika mezsgyéjén szerveződött.

– Az igazgatóválasztáson ellene szavaztam, kimentem a tüntetésre is, utána félállásba akart tenni. Holott politikai szempontból a jelenlegi kormánnyal szimpatizálok. Azt látom, kevés a szakértelem, az emberség és sok a feladat, mindez kevés pozitív visszajelzéssel. Szerintem sok az érzelmileg kiégett kolléga – mondta Katonáné.

– Való igaz, hogy ebben a tanévben, egészen pontosan a tanévkezdésre hét pedagógus távozott. Ennek van személyes, magánéleti és szakmai oka is. Ki-ki maga elszámol azzal, miért adja fel az állását egy gimnáziumban. Az is tény, hogy a távozók helyét betöltöttük, szakmai felkészültséggel rendelkező tanárok érkeztek hozzánk, akik egyébként ezt a lehetőséget várták. A változások ellenére is zökkenőmentes volt a megüresedett álláshelyek betöltése, azaz a tanévet zavartalanul tudtuk elkezdeni, tehát a gimnázium működését, az oktatást ezek a változások nem rendítették meg – mondta Pleier Tamás intézményvezető. Az intézményvezető-helyettes személyének változásáról pedig elmondta, jogszabály szerint az év végén lejáró mandátum miatt pályáztatni kellett a pozíciót. Két jelentkező volt az álláshelyre, az új pályázó nyert, akinek az aktív munkaviszonya bőven a mandátumon túl ér, a vesztes pályázónak pedig bizonyosan nem kitölthető a mandátuma.

– Kellemetlen szituáció, amikor valaki egy vezetői pozíciót elveszít, de a vesztes pályázó továbbra is teljes munkaidőben, határozatlan idejű jogviszonyban dolgozhat a gimnáziumban – tette hozzá az intézményvezető.
A városban egyébként annak híre is elterjedt, hogy egyházi fenntartású középiskola kialakítása van tervben, és nincs annyi középiskolás, ami eltartana három gimnáziumot, ezért egy (a híresztelések szerint a Bárdos) a jelenlegi kettőből feleslegessé válik. Ezt a pletykát Pleier Tamás intézményvezető sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánja, azt viszont hozzáteszi: egy vélt iskolaalapító sem gondolhatja komolyan, illetve annak szándékát ő maga sem feltételezi, hogy a Bárdos László Gimnázium működését akarná valaki ellehetetleníteni.

Végül, de nem utolsó sorban megkérdeztük a diákokat is, ki hogyan látja a helyzetet és mit érez ebből. Egy részük nem érzékel semmit. Másikuk tudja, mi folyik a háttérben, de nem törődik vele különösebben. És van az a réteg, amely, amikor csak lehet, felemeli a hangját. A téma érzékenységét jól mutatja, hogy névvel nem nyilatkoznak a diákok. Egy érettségi előtt álló fiatal sajnálja, hogy a szakmailag kifogástalan történelemtanár helyett a pályát még tanuló pedagógus érkezett. A teljes cikk itt olvasható