Németország
Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket. Húsvét vasárnapján - a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden - a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői. A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után, és nem ritka a húsvéti máglyából feltörőtűz ropogása sem, amelyen a karácsonyfát égetik el, elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt. Német hiedelem szerint ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, megláthatjuk benne a táncoló bárányt.
Lengyelország
Lengyelországban Nagyszombaton megterítik a Húsvéti Asztalt: sonkával, sóval, vodkával és kaláccsal. Miután a pap megáldotta az ételt és az italt, délután már el is fogyaszthatták, ugyanis ezzel a böjt véget ért. Húsvét reggelén a falu férfi lakosai azon szórakoznak, ahogyan az asszonyokat és a lányokat meglocsolják, úgy mint nálunk és közben boldogságot, szépséget és szerencsét kívánnak és felosztják egymás közt a tányérjukra kerülő tojásokat is.
Svájc
Svájcban az a szokás, hogy Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek. Ez egy jelképe annak, ahogy a természet is ujjáéled. A gyerekek aztán az új ruhájukban meglátogatják a Szülőket, Nagyszülőket és a Keresztszülőket, majd meglehetősen új pénzérmét kapnak ajándékba. Aki régi,kopottasruhácskáját húzza magára, azt elnevezik„Osterkälbli“ -nek [húsvéti borjú(cs)ka]. Ezenkívül szokás még a kutat feldíszíteni, hogy a vízet, mint az Isten ajándékát dicsérjék.
Görögország
Görögországban a zöldcsütörtököt „piroscsütörtöknek“ is nevezik, mert főleg piros tojást festenek ilyenkor. A piros szín emlékezteti őket Krisztus vérére, valamint az életre. A gyerekeket ilyenkor gazdagon megajándékozzák, éppúgy, mintha karácsonyt ünnepelnének. A legtöbb görög ezeket az ünnepnapokat megpróbálja vidéken a rokonoknál eltölteni, ahol faszén felett bárányt sütnek. „Magiritsa“, ez egy szintén görög nemzeti eledel ilyenkor, ez nem más, mint egy leves, sok hagymával, zöldséggel és báránybelsöségekkel.
Oroszország
Az ortodoxok Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Éjfélkor, amikor elhangzik: Krisztus feltámadott, mozsárágyúval és tüzijátékkal ünnepelnek. A húsvéti piros tojásokat egymáshoz ütik húsvéti köszöntésképpen, így az összetört tojáshéj által Isten áldását kapják. Itt is a piros szín Krisztus vérét jelképezi. Ezután visszavonulnak az emberek egy 3 órás liturgiára a templomba. Húsvét vasárnapján pedig piknikezni mennek a családi sírhoz. Minden család visz magával egy kuglófot, a „Kulitsch“ - ot, vízet, narancsot, kekszet valamint mogyorót. A sír mellett egy kis asztalon vagy pedig magán a síron az elhúnytak részére kiporciózzák az ételt, italt és a festett húsvéti tojást.
Csehország
Nagypénteken, aki bátor beleugrik a közeli tóba vagy folyóba és kavicsot hoz fel a szájában a vízből, majd a követ bal kezükkel hátuk mögé dobják és arra gondolnak, hogy egész évben elkerüli őket a fogfájás. Egy másikhúsvéti hagyománya pálcázás (virgáccsal verés), miszerint a fiúk gyengéden megütögetik a lányokat saját készítésű fűzfavesszővel. Mindig, amikor eggyel eltalálják, akkor tojást kell ajándékba adni. Ez a zöld ággal való ütögetés más területen is hagyománnyá vált. Böhmben minden gyerek a szüleiket, családtagjaikat virgáccsal verik ki az ágyból. Az Érc – hegységben ez a szokás tojás veregetésként ismeretes.