A dalkör az eltelt 20 esztendőben a hagyományok és értékek megőrzése mellett a település partnerkapcsolatainak kialakításában, ápolásában és a Német Nemzetiségi Önkormányzat létrejöttében is jelentős szerepet játszott.

A Környei Német Nemzetiségi Dalkör mögött álló húsz esztendő legfontosabb történései, eseményei, vidám és szomorkásabb pillanatai is megelevenedtek szombaton a Művelődési Házban, ahol Nemzetközi Kórustalálkozóval, tardoskeddi, baji, kecskédi és vértessomlói vendégcsoportok és a helyi Német Nemzetiségi Gyermek Tánccsoport részvételével ünnepelték a szép jubileumot.
Az Önök kulturális, hagyományőrző és kapcsolatépítő tevékenységének köszönhető az is, hogy ma létezik Környén német nemzetiségi önkormányzat. A dalkör az a stabil alap, az az erős gyökér, melyre a nemzetiségi önkormányzat épül, melyből kisarjadt. Ugyanígy a dalkörnek, ezen belül egyes tagjainak köszönhető az is, hogy a hagyományőrző tevékenységet a legkisebbekre, az óvodásokra is sikerült kiterjeszteni. S arról sem szabad megfeledkeznünk, milyen fontos volt az Önök tevékenysége a partnerkapcsolatok kialakításakor, ápolásakor, legyen szó akár német nyelvterületről, akár határon túli magyar kapcsolatról – sorolta Beke László a dalkör érdemeit, majd az önkormányzat ajándékainak átadása előtt Kodály Zoltánt idézte: Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. A polgármester – még sok jubileumot kívánva – köszönetét fejezte ki a dalkör tagjai számára, amiért az elődök kultúrájának azon részét, amely Környéhez köthető, nem engedték elpárologni.
Keserédes percek következtek, amikor a születésnapos dalkör vezetője és tagjai gyertyafény mellett emlékeztek mindazokra, akik már nem ünnepelhetnek velük. Minden egykori barát, dalkörös nevének elhangzása után szaporodtak a fehér rózsaszálak: Pfléger Dezső, Drächsler Józsefné, Becker Antalné, Geiszt János, Lieser József, Dénes István, Muschitz Károlyné, Gerencsér Károlyné. Fejet hajtottak az egykori polgármester, Horváth Miklós emléke előtt, aki 16 esztendeig vezette Környét és elfoglaltsága mellett mindig örömmel vett részt a dalkör ünnepein, összejövetelein. S emlékeztek Alfred Weitzelre, aki nélkül nem jöhetett volna létre Steffenberg és Környe között a partnerkapcsolat.
A megható emlékezés után sorra léptek színpadra a vendégek, virággal, emléktárgyakkal, s legfőképpen saját műsorukkal, dalaikkal ajándékozva meg az ünnepelteket, akiket Pfiszterer Zsuzsanna, a Vértessomlói Német Nemzetiségi Népdalkör képviseletében így köszöntött: „Egy nagy családhoz tartozunk, a magyarországi németek családjához. Az őseink jó 300 évvel ezelőtt elindultak Németországból: tele félelemmel, ugyanakkor reménységgel, hogy új hazát találnak, biztosabb, szebb jövőt építenek. Majd 300 évig sikerült népszokásainkat, gyönyörű viseletünket, dalainkat, táncainkat megőrizni. De mára, a 21 század elejére ismét erős egyéniségekre van szükségünk, olyanokra, akiknek vízióik vannak, akik meggyőznek másokat, maguk mögé állítanak és helyes úton haladnak, hogy a tradíciókat ápoljuk és továbbadjuk. Megtiszteltetés, hogy itt lehetünk veletek a jubileumon, minden elért fellépésetekhez, sikeretekhez szívből gratulálunk, s ahhoz a munkához, ami még előttetek áll, a hagyományápoláshoz, a jövő nemzedékének átadásához jó egészséget, sok sikert és megannyi szép pillanatot kívánunk!”
A mögöttük álló szép pillanatokat örökítette meg az a képeskönyv, melyet az ünnepi műsor zárásaként a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe ajándékaként nyújtott át Menoniné Pillmann Teréz elnök a dalkör nemcsak jelenlegi, de egykori tagjainak is.
A program fehér asztal mellett folytatódott, ahol az ízletes vacsorát hol közös énekszó, hol pedig ízig-vérig svábtánc követte a Heimattöne Kapelle muzsikájára.

Környei Német Nemzetiségi Dalkör

Az első lépéseket Dr. Nagy Gyuláné (Baba néni) és Menoniné Pillmann Teréz tette meg. Baba néni, mint a magyar dalkör akkori vezetője és Menoniné Pillmann Teréz, Környe nemzetiségi képviselője együtt igyekezett felkutatni, életre hívni a már régóta nem énekelt és igen mélyen szunnyadó német dalos emlékeket a községben.
Teréz kiskazettás magnóval járta a falut és az idősebb nénikkel felénekeltette a még gyerek-, illetve fiatalkorukból ismert sváb dalokat, majd otthon sokszori meghallgatás után papírra vetette az énekek szövegeit, amiket Baba néni vezetésével tanultak meg és énekeltek lelkesen a környei svábok.
Az első sikerélmények után, emberekben és dalban is egyre gyarapodva, kiváltak a magyar dalkörből a svábok és 1993-ban megalakult a Környei Német Nemzetiségi Dalkör. Hat hónapig Fábián Józsefné, (Annus néni) dalos társuk segítségével és Dénes István harmonika kíséretével, viszont karvezető nélkül, hallás után tanulták a dalokat. S abban az évben már be is mutatkoztak a községben, a Nemzetiségi és Sörfesztiválon, ahol műsorukkal és a maguk készítette dirndli ruhájukkal nagy sikert arattak.
Stamler Dezsőné, Rola néni ezután kereste fel a szomszédos falvak már működő csoportjait, így egyre több fellépésre és barátra tettek szert.
Szeptemberben Saltzer Géza segítségével sikerült karvezetőt találniuk Goór Józsefné, Zsuzsa személyében, aki immár 20 éve vezeti a csoportot. Gyermekkorában 8 évig tanult hegedülni, 7 évig harmonikázni, ám a zenei pályára kerülő úton jutott. Érettségi után az NDK-ban töltött néhány évet, majd hazatérve könyvelőként, tervezőként és statisztikusként dolgozott. Munka mellett végezte el a tanárképző főiskola ének-zene tanári szakát, majd az Erkel Társaság tatabányai csoportja vezetőjeként tevékenykedett. Folyamatosan képezte magát, így lett német nemzetiségi karvezető. A tatabányai szimfonikus zenekarban 7 évig hegedült.
A zeneileg rendkívül jól képzett tanárnő nagy segítséget jelentett a csoportnak. Lekottázta az összegyűjtött dalokat és megírta hozzájuk a harmonika kíséretet.
1994-ben a dalkör már az országos minősítő hangversenyen is megmérette magát, ezüstminősítést szerzett, melyet a későbbiekben további kimagasló eredmények követtek: 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben és 2007-ben a Német Nemzetiségi Dalkörök Országos Minősítőjén arany fokozatot értek el.
1997-ben a kitelepítés 50. évfordulójára készült el a dalkör első hagyományőrző kazettája, melyet megható és szívhez szóló ajándékként nyújtottak át a hazalátogató kitelepítettek számára. A kazetta elkészülte kapcsán a dalkör a Kossuth Rádió népzenei híradójában is bemutatkozhatott.
1998 óta rendszeres házigazdái a pünkösdi vígasságoknak, de a farsangi időszakot is mindig együtt ünneplik a környei németek, illetve ők hívták életre 2004-ben a Márton napi dalos találkozót is.
Környe község önkormányzata a kezdetektől komoly erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette a közösséget, 2000-ben hagyományőrző, értékteremtő munkájuk elismeréseként a képviselő-testület a Közművelődési Díj kitüntető címet adományozta a dalkörnek.