Április 1. - Hugó napja:

Ez a bolondozás napja.E napon az a szokás, hogy az emberek tréfásan bolondot csinálnak a másikból. A beugratottakat nálunk április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak (Poison d’Avril, illetve Il Pesce d’April) nevezik. Ez a népszokás már régóta megszokott, bár eredete nem tisztázott. Eredhet a bolondos áprilisi időjárásból, de abból is, hogy a kelták idejében e napon bolondos ünnepeket ültek, de abból is, hogy IX. Károly 1564-ben az új esztendőt, április 1-jéről január 1-jére tetette.

Régen pl. cédulákat is küldözgettek egymáshoz az emberek, majd azt mondták, hogy nem nekik szól, s adtak egy másik címet, hogy vigye oda a cédulát neki az illető.

Ehhez a szokáshoz mondókák is tartoztak:

- "Csiribiri bakveréb, a bolondot küld elébb."

- "Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, fél tizenkettő, bolond mind a kettő."

Magyarországon kb. a 17. század óta él. Eleinte csak a gyerekeket viccelték meg, pl. elküldték őket a boltba egy-egy nem létező dologért, pl. esernyőmagért, trombitahúrért. Majd a beugratottakat úgy csúfolták, hogy: "Április bolondja, május szamara...!"

Április 6. - Irén napja:

Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 12. - Gyula napja:

Az év 100. napja. A tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lemossák.

Április 14. - Tibor napja:

A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk.

S ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.

Április 24. - György napja:

Ez a nap egy ősi pásztorünnep (a Palilia) napja, amikor is az állatok e napon hajtják ki először a legelőre. Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Ezért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával. Az állatokat pedig a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak.

E napon alkalmazták még a harmatszedést is, ami tejhaszon érdekében szedtek.

Ez úgy zajlott, hogy e nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak:

- a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen

- vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér

- vagy ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadták a tehénnek, hogy az jól tejeljen.

A pásztorok, béresek szegődtetését és a „juhbemérést” is ekkor tartották. Utóbbi arról szólt a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Szent György napi közmondások:

Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.

Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.

Április 25. - Márk, Pál napja:

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja.

A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba, majd megszentelte a vetést, ezekből a megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával. Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz űzésre használták. Volt olyan térség, ahol ebből a szentelt búzából koszorút készítettek, amit templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap eltelte után levettek és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. De volt, hogy a beteg feje alá is helyezték gyógyítás céljából. Vagy a Szent György-napi harmattal együtt beletették a kovászba, hogy szépen megkeljen a kenyér.

Terményjósló napnak is tartják e napot, ide tartozik e mondás:

"Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz"