Július 2.Sarlós Boldogasszony napja. A római katolikus egyház emlékezik meg SzűzMáriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag késeikeletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony avárandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója.Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratásegykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.

Július 20.Illés napja. Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, ill. e nap tájángyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki
ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég.

Július 22.Mária Magdolna napja. Az evangéliumi történet szerint a bűnös életből
megtért Mária Magdolna ünnepe. Dús hajával Krisztus lábát törölgette, ezért a
szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
Időjárásjósló hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: úgy hitték esnie kell az esőnek,mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25.Jakab napja. Szent Jakab az apostolok közül elsőként szenvedett
vértanúhalált. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. A
néphagyomány szerint Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint marad azelvész. A Jakab napi időből jósoltak a várható téli időjárásra. Tápén a Jakab-napiészaki szélből hideg telet jósoltak.

Július 26.Anna napja. Szűz Mária édesanyjának ünnepe. Szent Anna a
gazdasszonyok, bányászok, szabók valamint a járványos betegségben szenvedők,haldoklók egyik pártfogója. Különösen tisztelt védőszentje volt a katolikusasszonyoknak, főként a meddő és terhes és szülő nők fohászkodtak hozzápártfogásért. Kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött. Több vidéken ameddő asszonyok a keddet megböjtölték. A Szent Annának szentelt kedd sokhelyen évszázadok óta asszonyi dologtiltó napnak számított. A hagyomány szerintAnna nap szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a felszedését.