I. Orbán pápa a III. században vezette a katolikus egyházat. Földi maradványai, a koponya és más csontok jelenleg a tokaji borvidékhez tartozó Monokon láthatóak egy díszes, ezüst ereklyetartóban. Eredetileg Andrássy István gróf kastélyában őrizték, amikor a gróf ajándékba kapta 1773-­ban az akkori pápától, XIV. Kelementől. Kapta pedig a legenda szerint azért, mert a pápai fogadáson, a tokaji aszúbor kóstolgatása közben a magyar gróf elpanaszolta, hogy Orbán napján a szőlőt fagykárok érik.

Orbánra védőszentként tekintenek a szőlősgazdák, vincellérek, kádárok, kocsmárosok. Tisztelete németalföldi eredetű. A szőlővel összefüggésbe elsőként Szkhárosi Horváth András a XVI. században élt tállyai (Zemplén megye) evangélikus lelkész, énekszerző hozza: „Bornak bőségét…tüle várják.” Magyarlakta vidéken (az Ipoly­mentén, Csíkszereda, Palics, Rozsnyó környékén) a XVII. századtól kezdve állítottak a szőlőhegyeken kápolnát, szobrot, ahol kehellyel, szőlőfürttel mutatkozik, de megjelenik keresztek mellékalakjaként is. Régen a Vajdaságban szinte minden szőlőskertben megtalálható volt szobra akár fatörzsből, vagy szalmából is. Kassán harangot öntöttek jóindulatáért. Egyes helyeken misét mondatnak ezen a napon.

Az utolsó fagyosszent, vagyis a május végén beáramló sarkvidéki levegő komoly károkat okoz az általában éppen virágzó szőlőben, mert ugyan a Vitis vinifera fagytűrő képessége ­15 oC­ban határozható meg, de a megindult nedvképződés és ­keringés hatására május végére a szöveti nedvek víztartalma megnő, fagyáspontja lecsökken. Ekkor már a ­2 fok is gond: a képződő jégkristályok szétroncsolják a sejtfalakat, a növény elpusztulhat.

A szőlőskertekben ma is alkalmazzák a füstölést, a mesterséges köd­ vagy szélképzést, illetve a fűtést. Ezeken a költséges megoldásokon túlmenően olyan agrotechnikai megoldások állnak a gazdák rendelkezésére, mint a megfelelő fajta telepítése, és a termőhely megválasztása, fagyzugok elkerülése.

Orbán napján véget ér a tél, mert Orbán leszáll a kályháról, legalábbis így tartják Göcsejben és a Muravidéken. Eleink ezen a napon nem csak a hőmérsékletre figyeltek. Ha esett, akkor gyenge, savanyú bortermésre számítottak, míg felhőtlen ég esetén a Délvidéken édes, gazdag bort vártak. Az esőt sok helyen felfogták és megitták, esetleg a boros kancsókba töltötték, hogy így teljenek meg majd szüret idején is.

2015-­ben azonban Orbán napja egyben Pünkösd hétfője, és amint a versike is tartja: „Pünkösd-napi esésre, ne várj áldást vetésre.” S végül említsük meg a régi pásztorhagyományt, mi szerint Pünkösdre báránysültet, paprikást kell fogyasztani házi tojásból készült mélysárga piskótával.