A Veleszületett Rendellenességek Regiszterének Nemzetközi Szervezete az International Clearinghouse for Birth Defects Surveillance and Research (ICBDSR) kezdeményezésére nyilvánították 2015-ben március 3-át a Veleszületett Fejlődési Rendellenességek Világnapjává. Azóta e nap célja felhívni a figyelmet a születési rendellenességek előfordulására, elsődleges megelőzési programok kidolgozására, azok megvalósítására, a veleszületett rendellenességek ügyének jelentőségére.
Mik azok a veleszületett rendellenességek?
A veleszületett fejlődési rendellenességek szervek, szervrendszerek felépítésbeli, vagy funkcionális (működésbeli) rendellenességei, amelyek születéskor már jelen vannak, és fizikai vagy mentális fogyatékossággal járhatnak, illetve némelyik halálos kimenetelű is lehet. A veleszületett rendellenességek oka néhány esetben lehet genetikai vagy kromoszóma rendellenesség, életmód. A várandóság során az anya például rubeolával (rózsahimlő) vagy kanyaróval történő megfertőződése, a drog használat, vagy az alkoholfogyasztás is hozzájárulhat az elváltozások kialakulásához. A fejlődési rendellenességekre jellemző, hogy kezelésük során a teljes gyógyulás ritka: nagy részük hosszú távú rokkantságot, munkaképtelenséget okozhat, amely jelentős terhet jelent az egyének, családok életében, az egészségügyi ellátórendszerek számára és a társadalomra. Becslések szerint évente 303 000 újszülött meghal életének első hónapjában súlyosabb veleszületett rendellenesség miatt világszerte. Leggyakoribb súlyos veleszületett anomáliák a szívfejlődési és velőcsőzáródási rendellenességek, a kromoszómaártalmak közül pedig a Down-szindróma. A WHO adatai alapján 100 újszülöttből 1 érintett valamilyen veleszületett szívhibával.
Hazánkban a veleszületett rendellenesség gyakorisága 5-6%, ami az éves születésszám alapján majdnem 5000 magzatot/újszülöttet/csecsemőt érint.
Leggyakoribb fejlődési rendellenességek:
a keringési rendszer,
a csont-izomrendszer,
a húgyrendszer,
a nemi szervek,
az emésztőrendszer veleszületett rendellenességei.
Ugyanannál az újszülöttnél egyszerre több rendellenesség is előfordulhat.
Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a születési rendellenességek nagy része megelőzhető, például védőoltásokkal, megfelelő anyai táplálkozással, kiegészítő folsav és jód bevitellel a várandóság alatt, tudatos családtervezéssel, felelős gyermekvállalással, valamint megfelelő várandósgondozással, melyek célja nem más, minthogy a megszületendő gyermek a legteljesebb és a lehető legegészségesebb életre kapjon esélyt. Az egyén, a család, s az egész társadalom érdeke, hogy minél több gyermek épen, egészségesen szülessen, születhessen meg mind hazánkban, mind a világon.