Ez hangzott el azon a szakmai találkozón, melyen Bencsik János, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese bejelentette, hogy intézetük tovább folytatja az észak-dunántúli térség karszthidrogeológiai modellezését, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a karsztvízszint, mely tendencia a közeljövőben is folytatódni látszik.
Bencsik János kiemelte, hogy a Tatai-medencében felhagyott bányászati tevékenységet követően megindult a felszín alatti víztartó földtani közegek karsztvízzel történő feltöltődése. Az elmúlt két évtizedben a karsztvíz szintje, mintegy negyven métert emelkedett a térségben, melynek következtében nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi változásokra is fel kell készülnünk. A fokozódó vízbőséget jól példázza a tatai források aktivizálódása, mely a helyben élők öröme mellett megoldandó környezeti problémákat is keletkeztetett. A XV/C vízakna a térség kiemelt fontosságú, sérülékeny földtani környezetben üzemelő vízbeszerző létesítménye, melynek biztonságos működtetését a változó körülmények közepette is biztosítani kell. A vízakna esetében problémát jelentenek az elmúlt időszakban, a tárók betonboltozatán kialakult kisebb, vélhetően tektonikai, illetve szeizmikus eseményekhez köthető repedések, melyek későbbiekben a felszín alatti vizek új és egyben ellenőrizhetetlen belépési pontjait képezhetik. A karsztvíz szintjének emelkedésével a térség vízminősége is megváltozott, jelentősen emelkedett a vas és mangán tartalom. A kedvezőtlen vízminőségi változásokat ivóvíz-technológiai téren is követni szükséges. A vízellátás biztonságához megfelelő kapacitású víztisztító telepítésére van szükség. A vízkivételi létesítmény üzemeltetése a földtani-vízföldtani változások okán fokozott rugalmasságot kíván, a szükséges beavatkozások érdemi része csak a földalatti térségekből valósítható meg, így a korábbi tervektől eltérően, a felszín alatti aknatérség feladására nem kerülhet sor. A vízemeléshez kapcsolódó technológia mintegy ötven esztendős, ezért elkerülhetetlen a csővezetékek felújítása, a szivattyúzás modernebb és energiatakarékosabb kialakítása, továbbá a modern vezérlőtechnika alkalmazása. Újabb megcsapoló fúrások telepítése is szükségessé vált annak érdekében, hogy a legkedvezőbb minőségű vizeket termelhesse a rendszer. Bencsik János arról is beszélt, hogy az intézetükben folytatott hidrogeológiai modellezések során hangsúlyosan kezelik a visszatérő tatai források figyelemmel kísérését. A közeljövő legfontosabb feladatai közé tartozik a felszín alatti karsztvízrendszer elszennyeződésének megakadályozása, valamint az időközben beépített másfél négyzetkilométernyi területen a lakóházak vízvédelme és a fakadó vizek biztonságos elvezetése, hasznosítása. A fokozott bányászati tevékenységet megelőző időszakban ezen a területen bővizű források működtek, melyek vízhozamát patakok és árkok vezették el. A házak építésekor ezeket megszüntették, ezért okoz ma gondot a visszatérő források vizének kanalizálása. Az MFGI igazgatóhelyettese kiemelte, hogy az általuk végzett kutatási program célja a pontosított hidrológiai modellre, földtani veszélyfelmérésre, valamint a településszerkezeti és épületállomány változások felmérésére alapozott, a várható éghajlatváltozásból fakadó hatásokat is figyelembe vevő középtávú intézkedési terv kidolgozása. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához kapcsolódva komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és táji értékelésekre és éghajlati sérülékenység vizsgálatra alapozott hosszú távú helyi alkalmazkodási stratégiát is készítenek a Tatai-medencére, mint kiemelt mintaterületre. Dr. Jelen Tamás, az Észak Dunántúli Vízmű Zrt. igazgatója hangsúlyozta: a mostani beruházás egyedülálló a maga nemében, hiszen a munkálatok során olyan megoldásokat kell keresni, melyekhez hasonlóra hazánkban még nem volt példa. A projekt több évtizedes vagy akár évszázados szinten is meghatározhatja térségünk vízgazdálkodását – tette hozzá az igazgató.