Országszerte emlékezetesek a Szent Mihály napi vásárok, így a tatabányai Kodály Zoltán Óvodában is.

A régi időkben, ilyenkor szerezték be az emberek a téli holmit. Sok árus mondókával csalogatta be az üzletükbe a vevőket, de nemcsak azért mentek a vásárba az emberek, hogy megvegyék, amire szükségük van, hanem ez a nap a szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett a vásárban lévőknek.

E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje. Vigadalmakat, lakodalmakat Katalin napjáig lehetett tartani, így lett a lakodalmak őszi időszaka.

Tata városában Mihály napján volt a juhászok ünnepélyes céhmiséje. Városunkban a Kodály ovi, mint minden évben most is egy kis vásárteret, vásári hangulatot teremtett a kis óvodásokkal. Volt játékpénz, amit használhattak a pindurik a vásáron, úgy ahogyan apu és anyu is a boltban! Itt viszont Ők nem tejet, kenyeret vettek, hanem mindenféle "hasznos" dolgot. A fiúk autót, sütit vagy épp a kis barátnőjüknek egy nyakláncot, gyűrűt. A lánykák valami csecse-becsét, nőciset és természetesen ők is valami majszolni valót.

A vásár után az udvaron folytatódott a vigadalom, körtánccal, énekkel.

Ma biztosan jól aludtak ebéd után a vásározós csöppségek!