A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezett fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, mérséklés) eljáráshoz kapcsolódó eljárási illetékfizetési kötelezettség 2013. január 1-től másképp alakul az első-, és a másodfokú eljárásokban, másképp a magánszemélyek (az egyéni vállalkozókat is beleértve), és a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek által előterjesztett kérelmek esetén, továbbá megkülönböztetésre kerülnek az érdemi döntéssel záruló és a nem érdemi döntéssel végződő eljárások.

Első fokú eljárás:
A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók eddig 3.000,- Ft eljárási illetéket fizettek, ha fizetési kedvezményi kérelemmel éltek, 2013. január 1-jétől az Illetéktörvény 33. § (2) bekezdés 23. pontjának módosítása révén tárgyi illetékmentességben részesülnek. A gazdálkodó és egyéb szervezeteket a kérelem előterjesztésekor 10.000,- Ft eljárási illetékkötelezettség terheli az Itv. 29. § új, (8) bekezdése értelmében. (Az Itv. 5. §-a szerinti személyes illetékmentességre vonatkozó szabályok továbbra is változatlanok.)

Másodfokú eljárás:
Magánszemélyek (és egyéni vállalkozók) esetében a fellebbezési illeték összege változatlan, az eljárás ezen szakaszában már nem illeti meg őket a tárgyi illetékmentesség. (Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft.) Speciális rendelkezés vonatkozik viszont a gazdálkodó szervezetek által benyújtott fellebbezések illetékére. Az Itv. 29. § (2) bekezdése szerint ez esetben ugyanis a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400 Ft-ot kell fizetni azzal, hogy az illetékminimum 15.000,- Ft, az illetékmaximum 500.000,- Ft. Amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 15.000,- Ft fellebbezési illetéket kell a gazdálkodó szervezetnek fizetnie.

Illetékkötelezettség érdemi eljárás hiányában:
2013. január 1-jétől kivételszabályokat fogalmaz meg az Itv. 28. § (2) bekezdése. Ennek értelmében az ügyfeleknek nem kell eljárási illetéket fizetni – érdemi közigazgatási hatósági eljárás hiányában – abban az esetben, ha a hatóság a kérelmet a Ket. 30§-a alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy az eljárás megszüntetésének az az oka, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. A már megfizetett illeték ezekben az esetekben visszajár az Itv. 80. § (1) bekezdésének új, k) pontja alapján.

Változatlan, hogy az illetéket a kérelem előterjesztésekor (postára adás-, személyesen beadás- vagy elektronikus úton megküldés napja) az illetékbeszedési számlára – tehát nem illetékbélyegben - kell megfizetni. (Készpénz-átutalási megbízással, vagy banki átutalással.) Amennyiben a befizetést az adózó elmulasztja, úgy az adóhatóság határozattal szólítja fel annak megfizetésére, amit a határozat átvételét követően 8 napon belül mulasztási bírság felszámítása nélkül megtehet.(A 8 napos határidő elmulasztása, vagy részteljesítés esetén 50%-os mulasztási bírság kerül kiszabásra.)
Az új szabályozás a 2013. január 1-ét követően előterjesztett ügyekre alkalmazandó.