A péntek 13. a szerencsétlenségeké – tartja számos nép hite. Ha hiszünk a babonákban, ha nem, a kultúránk részei, így mindannyiunkat érintenek. Még szerencse, mert a hiedelmek szerint ma nemhogy nem kell, nem is szabad mosnunk vagy ügyet intéznünk.
„Houston, volt egy problémánk!" – közel 45 éve hangzott el ez a balszerencsét jelző mondat az Apollo–13 űrhajón, amelyet helyi idő szerint 1970. április 11-én 13 óra 13 perckor indítottak el a – NASA értékelései szerint – „sikeres kudarccal" végződő útjára. (Célját, a Holdat egy műszaki hiba miatt nem érte el, ám legénysége végül megmenekült.) Az amerikai űrhajózási hivatal a babonákkal próbált dacolni, amely a mai napot többszörösen átjárja: péntek 13-án mindenki megáll egy pillanatra.

Már az balszerencse, hogy a dologtiltó nap munkanapra esik, ezért – a hagyományokat követve – ma ügyelnünk kellene arra, hogy ne költözködjünk, ne induljunk útnak, ne hozzunk döntéseket, ne intézzünk ügyeket, ne vágjunk körmöt, ne süssünk kenyeret és ne mossunk. (Rossz hír a szombati, február 14-i Valentin-nap hívőinek, hogy nősülni és szerelembe esni sem érdemes péntek 13-án.)
Tabumondák és hóhérnap
– E tilalmakat a tabumondák újra és újra megerősítették, így a napokhoz kötődő tilalmas cselekedetek hagyománya generációkról generációkra öröklődik. Ilyen történet, hogy egyszer valaki pénteken kenyeret sütött, és az kővé vált – beszélt arról az etnográfus dr. Frauhammer Krisztina, miért feszengünk a tudomány és technika korában is a babonák miatt.

Többek között keresztény hagyományokra is visszavezethető, hogy a pénteket a legszerencsétlenebb napok közé soroljuk. Ismert, hogy e napon feszítették keresztre Jézus Krisztust, de él egy olyan mítosz is, miszerint ekkor történt a bűnbeesés. Sőt, egyes források egyenesen a hóhérok napjának nevezték a pénteket, mivel az ókori Rómában, majd a 19. századig Európa-szerte a nyilvános kivégzések időpontja volt.

A tökéletlen 13
De a 13-as számmal is sok a baj, ezért az Amerikai Egyesült Államokban gyakori, hogy a felhőkarcolóknak nincsen tizenharmadik emeletük, a kórházaknak, hoteleknek nincs tizenhármas szobájuk. Világszerte számos repülőtársaság járatán kimarad a 13-as üléssor, de a sportolók mezén vagy a versenyautókon sem igen találkozunk ezzel a számmal. – A hagyomány hasonló megnyilvánulásai még tovább erősítik bennünk az ehhez a számhoz fűződő negatív asszociációinkat – jegyezte meg Frauhammer Krisztina.
A 12-es szám pozitív tartalmú, hiszen a legtöbb kultúrában a teljességet és a tökéletességet jelképező 3-as többszöröse, így szerencsét hoz – derült ki az etnográfus magyarázatából. Ám a 13 pont eggyel több, így a tökéletlenséget fejezi ki. A természetnek erről más lehet a „véleménye", ugyanis 13 telihold világít ránk egy évben, és a nőknek is 13 ciklusa van egy esztendőben. Ha már a bűnbeesésről, biztosan erről is Éva tehet. Ráadásul az utolsó vacsorát is 13-an fogyasztották el, ami után Jézust elfogták, és kezdetét vette passiótörténete.
Retteg a világ
Ez már épp elég ok a félelemre, amelynek tudományos nevet is adtak. Aki csak simán a 13-as számtól irtózik, az triszkaidekafóbiában, aki pedig péntek 13-án retteg, az paraszkevidekatriafóbiában szenved. Nem tudjuk, kapott-e papírt róla, de Franklin Roosevelt amerikai elnök és Napóleon francia császár sem foglalt helyet 13 fős asztaltársaságban: inkább egy hívatlan tizennegyediket is vacsorára invitáltak.

Praktikáknak a maiak sincsenek híján: a fekete macskák elől inkább elfutunk, a létrát kikerüljük, de a nyúlláb helyett a medálok inkább a népszerűek – és, valljuk be, csinosabbak. Ilyen az ördögtől, a gonosztól megóvó Szent Benedek-érem vagy az utazókat védő Szent Kristóf-medálok. – Mindenki belenevelődik egy kultúrába, és ehhez hozzátartozik, hogy részesedünk annak hagyományaiból is, még ha nem is ismerjük pontos hátterét – magyarázta az etnográfus. – Ezek különböző mértékben, de megérintenek mindenkit.