Rozi néni, aki még ma is tevékenyen él falusi házacskájában, s csupán a hallása romlott meg kissé, megilletődve vette át a miniszterelnöki emléklapot, amely a szépkorú polgárok iránti tiszteletet és hálát hivatott kifejezni jó egészséget és további boldog éveket kívánva.
Az ünnepelt Vértessomlón született 1923. szeptember 29-én, idősebb gyermekét, Rozáliát első férjének köszönheti, ám a sors nem szánt sok közös esztendőt a párnak. Férje 1944-ben, nyolc havi keserves hadifogság után, nagyon legyengülten és betegen érkezett haza, s egy héttel később elhunyt, augusztus 20-án kísérték utolsó útjára.
Rozi néni még a 21. életévét sem töltötte be, amikor magára maradt, majd évek múltán rátalált a szerelem. 1953. július 4-én mondta ki a boldogító igent Zink Ferencnek, akitől később megszületett fia, Ferenc. Férje 42 évnyi házasság után, 1995-ben köszönt el párjától, családjától és a földi élettől. Az eltelt években azonban meg is ajándékozta a sors és gyermekei Rozi nénit: négy unokával és öt dédunokával, akik megédesítik a napjait, s akiket nagyon szeret.
Az élet értelmét a gyerekek jelentik, ezt, mint édesapa, én is nagyon jól tudom. Ha a gyermekek jól végzik a munkájukat és sikeresek, akkor ez azt jelzi, hogy a szülők is helytálltak – kezdte köszöntőjét Hartdégen József, aki úgy vélte, Rozi néni büszke lehet gyermekeire, unokáira, majdan dédunokáira, s saját, szülői helytállására. A polgármester a jó erőnek, egészségnek örvendő Rozi néninek végül azt kívánta, hogy valamennyiük örömére akkor is legyenek együtt, amikor majd a 100. születésnapján köszöntik.