A 17 milliárdos projekt keretein belül mintegy 10 milliárd forintot fordítanak a tatabányai Dubnik-völgyben mechanikai előkezelő, utóválogató, hulladéklerakó, hulladékudvar, kiszolgáló létesítmények, illetve a Búzavirág utcában hulladékudvar létesítésére.

Schmidt Csaba polgármester elmondta: a projekt elődeleges célja a környezetvédelem, és a települések hosszú távú hulladékgazdálkodási problémáinak megoldása A települések hosszú előkészítő munka után 2011-ben adták be a pályázatot, és mostanra jutottak odáig, hogy aláírt támogatási, illetve kivitelezési szerződéssel rendelkezzenek. A térség és a megye egyik legnagyobb beruházása valósul meg itt Tatabányán - hangsúlyozta Schmidt Csaba, aki megköszönte Bencsik János országgyűlési képviselőnek, hogy polgármesterként kezdeményezte ezt az összefogást, és hogy a projekt előkészítésében is fontos szerepet vállalt. - Ahhoz, hogy a közel 80 település közös döntéseket tudjon hozni nagy szükség volt Marx Ernőnek, a társulás elnökének, Tarján polgármesterének a munkájára – jelentette ki Schmidt Csaba.

Bencsik János országgyűlés képviselő a projekt előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt négy évben a Tatai-medence területén 8 milliárd forintot fordítottak vizeink jó állapotának megőrzését szolgáló beruházásokra. Korszerűsödött a tatabányai és tatai szennyvíztisztító, befejeződött az Által-ér felső szakaszának rehabilitációja, megépült a szennyvíziszap energetikai hasznosítását is biztosító biogáz erőmű, továbbá folyamatban van a térség vízellátását biztosító XIV/C karsztakna rekonstrukciója. - A most elindított beruházás mintegy 80 település számára teszi lehetővé a képződő lakossági és intézményi hulladék biztonságos begyűjtését, kezelését, hasznosítását, valamint ártalmatlanítását – emelte ki Bencsik János. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kialakítását még 2004-ben kezdeményezte azzal a céllal, hogy a régió településeit ne szorítsák ki ebből az alapszolgáltatásból a profit alapú üzleti érdekeltségek. Az eltelt tíz esztendőben az érintett települések megállapodtak a szükséges fejlesztések belső tartalmában, megterveztették az elvégzendő beruházásokat, s megszerezték hozzá a szükséges uniós és állami pénzügyi forrásokat – tette hozzá a szakpolitikus, aki szükségesnek tartja a közösségi tulajdonhányad további növelését a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén is.

Marx Ernő, a társulat elnöke, tarjáni polgármester a települések együttműködésének jelentőségéről beszélt, illetve megtudtuk tőle, hogy a tatabányai beruházás mellett Komárom-Esztergom megyében Komáromban komposztálót, Kisbéren, Komáromban, Nyergesújfalun hulladékgyűjtő udvart, Almásfüzitőn, Bajon, Bajóton, Kisbéren, Kocson, Lábatlanon, Leányfalun, Mocsán, Naszályon, Pilismaróton, Süttőn, Szárligeten, Szomoron és Vértessomlón gyűjtőszigetet alakítanak ki.
A kivitelező Duna-Vértes 2013 Konzorcium képviselője, Nagy György ágazatvezető ismertette a tatabányai beruházás műszaki paramétereit, a tervezés és kivitelezés fázisairól, valamint elmondta, hogy a projekt létesítményei vállalt másfél év alatt elkészülnek.

A Duna Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert az Európai Uniós és hazai hulladékgazdálkodási szabályok és célok megvalósítása érdekében regionális összefogással hozta létre nyolcvan település. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer megfelel a jogszabályoknak, az EU-s irányelveknek, a szakmai előírásoknak, így alkalmas a Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye érintett településein keletkező hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására. A projekt célja a lakossági ellátás színvonalának növelése, a környezeti eredmények javítása, például a lerakóba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése, valamint a közszolgáltatás költség-hatékonyságának növelése.

A 10 milliárdos projekt keretein belül a tatabányai Dubnik-völgyben mechanikai előkezelő, utóválogató, hulladéklerakó épül. A központ a jelenleg is üzemelő dubnik-völgyi hulladéklerakó területén, részben zöldmezős beruházásként (építmények), részben a meglévő építmények bontása után (komposzttelep), illetve a széniszaptároló felszámolása után (hulladéklerakó) alakítják ki. Mintegy kétezer négyzetméteres csarnok fogadja a lakossági, a közületi és az intézményi szelektív gyűjtésből származó hulladékot, a válogatás kézi és gépi erővel történik. A kiválogatott, bebálázott hulladék újrafeldolgozókhoz, hasznosítókhoz kerül

A Búzavirág utcában hulladékudvar létesül, ahol a lakossági beszállításból származó hulladék

biztonságos, a környezetet nem szennyező módon ideiglenes elhelyezésére, tárolására van lehetőség. A hulladékudvar újrahasználati funkciót is ellát, miután a fedett raktárában tárolni lehet a lakosság által közvetlenül beszállított, vagy a szelektív lomtalanítási akciók során összegyűjtött, későbbi használatra alkalmas eszközöket (bútorok, elektromos, elektronikai berendezések, ruhaneműk).

A megyeszékhelyen bevezetik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, ehhez közel kilencszáz darab házi komposztáló edény áll rendelkezésére a város családi házas övezeteiben élőknek. A lakóknak nem megvásárolniuk, hanem igényelniük kell az edényeket és vállalniuk, hogy öt éven keresztül komposztálnak háztartásukban.

A teljes beruházás 2015 júniusára készül el, a Búzavirág utcai hulladékudvart a tervek szerint félév alatt építik meg. A projekt megvalósítása új munkahelyeket is teremt, 80-90 új munkahely jöhet létre, melyből körülbelül 40 fő a tatabányai központban foglalkoztathatnak.