Azt gondolták: a környei általános iskola már hagyományos vegye-vigye vására után több hely lesz a fiókokban. A fiúk, lányok ugyanis hoztak is, vittek is – volt, aki többet vitt, mint hozott…
A jeles Mihály és Vendel őszi vásározó napokhoz kapcsolódóan László Márta, a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc-pedagógusa majdnem húsz esztendeje indította útjára a „vegye-vigye” vásárt, amely ezúttal péntek délután várta a gyerkőcöket. Maga az ötletgazda sem emlékszik pontosan a kezdés évére, talán, mert annak idején ő sem gondolta volna, hogy a diákok körében milyen sikert arat, hogy hagyományt teremt, s hogy két évtizeddel később is vásári forgatagot varázsolnak a diákok az intézmény falai közé. Arra viszont jól emlékszik, hogy a kezdetekkor még a Lutra albumos matricák, Barbie babák és kiegészítőik, ólomkatonák, autók voltak a slágerek, de a gyerekek gyakran az általa tartott „bötyköldékben” készített saját kézműves alkotásaikat is árulták, cserélték.
És a „Vegye-Vigye vásár” idén is remekül sikerült. Már-már ízig-vérig árusok, vásárlók töltötték meg a táncos termet. Homlokráncolás jelezte, ha valaki 5-10 forinttal többet, vagy más cserét képzelt el a portékájáért, s szó szerint fülig szaladó mosoly, amikor a vevő olyan kincsre akadt, amire már régóta vágyott: legyen az kisautó, kisvonat, repülőgép, mécses tartó, kártyanaptár, plüss állatka, törpikés figura és dominó.
Az eltelt évek újdonságaként honosodott meg a gyerekek részéről a zsákbamacska is: a merészebbek készítették és a még merészebbek „aki mer, az nyer alapon” vásárolták is. Igaz, akadt egy meglehetősen termetes „zsákbaautó” is, amely a formájából, méretéből adódóan messziről hirdette: bőven megéri a 100 forintot…